„Ahol él az ember, az a sajátja. Én 65 éve élek Jászberényben, és nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a kis régiónak egy hétköznapi embere lehetek. A kultúra sokszínűsége, ami máshol az országban is megjelenik, az itt is megvan, csak itt valahogy különleges és egyedi: jász és kun” – mesélt a jászok földjéhez való kötődéséről. Mihályi Gábor szereti az ott élő embereket, úgy érzi, egyformán gondolkodnak, és a sok szál között, ami összeköti őket, van egy neves történelmi esemény is, ami nem más, mint az 1745-ös redemptio. Azzal, amikor a Mária Terézia által elzálogosított akkori Jász-Kunságot a jász és kun polgárok a saját anyagi javaikkal visszaváltották, fontos követendő morális példát állítottak az elkövetkező generációk elé.
A jászok legfontosabb jelképét, az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászkürtöt a jászberényi Jász Múzeum őrzi, amelyhez az egyik legszebb hősi magyar mondánk, a Lehel-monda fűződik. A kürtöt a régiségben Jászkürtnek hívták, s csak a 17. századtól azonosították Lehel vezér híres kürtjével.
A vármegye székhelye Szolnok, egy igazi nagyváros, szebbnél szebb látnivalókkal és jobbnál jobb rendezvényekkel. A Szigligeti Színház a település kulturális életének egyik gyöngyszeme, mely amellett, hogy rendelkezik a szükséges kortárs jegyekkel, a kultúra mélyebb gyökereit is megragadja. Magyarország legnagyobb repülőmúzeuma, a Magyar Repüléstörténeti Múzeum is Szolnokon található, és mindenképpen kihagyhatatlan látnivaló.
Mihályi Gáborral két keréken tekertünk a vadregényes Zagyva-parton Jászberényben, amely a Tisza leghosszabb mellékfolyója s az egyik kedvenc helye a neves koreográfusnak: „Ez a folyó összeköt, a Tisza a Kunság, a Zagyva a Jászság, a kettő különböző, de Szolnoknál egyesül és Jász-Kunsággá válik.” Ellátogattunk a több száz éves múltra visszatekintő mezőtúri fazekasság egyik jeles mesteréhez, a varázslatos Draskovits Kerámiagyűjteménybe, ahol minden négyzetcentiméterről a történelem köszön vissza a látogatóra. Bebarangoltuk a szolnoki Széchenyi parkerdőt, ahol azt is megtudtuk, hogy a Jászságból származik a magyar szarvasgombatermés döntő többsége.
Elidőztünk a karcagi Csontos-tanyán, azon a csodás helyen, ahol nemcsak megismerhetjük, de személyesen át is élhetjük a hagyományt. Gábor szerint egy ilyen helyen a felgyorsult, urbanizált világunkban helye van a lelassulásnak, a természetközeliségnek, az állatokkal való foglalkozásnak és persze a jó főzéseknek. A messze földön híres karcagi birkapörköltet és a szolnoki habos islert is megkóstoltuk, melyet egyszer mindenkinek ki kell próbálnia.
