Például egy szintén ikonikus darabnak számító MiG–29-es, ami legalább akkora mérnöki csoda volt a maga korában, mint amerikai társai. A RepTárban több tucat másik vadászgéppel együtt ezt is egészen közelről meg lehet bámulni, és kicsit ábrándozni arról, hogy milyen lehetett vele repülni. Akiknek pedig az álmodozás kevés, azok a Hangár galériáján szimulátorokon tesztelhetik is a vezetési élményt.  

A RepTár nemcsak repüléstörténeti kiállítóhely, hanem egy interaktív élményelemekkel bőven megtűzdelt, hatvanezer négyzetméteren elterülő szórakoztató komplexum, ahol az izgatottan rohangászó kölykök mellett a felnőttek is órákig elbóklászhatnak.

A jelenleg fogadóépületként szolgáló Indóház már magában is érdekes, vasúttörténeti jelentőségű hely: 1847-es megnyitásán Széchenyi István és Kossuth Lajos is részt vett. Ennek első emeletén a gyerekeknek talán kevésbé, a nagyobbaknak viszont kifejezetten érdekes, magyar vonatkozású repüléstörténeti kiállítást rendeztek be.

Innen át is lehet sétálni a közel háromezer négyzetméteres Hangárba, amelynek galériáján vannak a már említett szimulátorok és egy VR-szemüveges 4D-mozi is, ahol a repülési élményen túl az ejtőernyőzést is „ki lehet próbálni”. A 3D-karikában pedig a súlytalansághoz hasonló érzést lehet megtapasztalni, ha valakinek elég erős a gyomra hozzá.

Bár ma már a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód, eddig hosszú út, sok próbálkozás (és baleset) vezetett. A galériáról letekintve azért elgondolkodtató, hogy mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy valaki beüljön például az idősebb Rubik Ernő tervezte, mai szemmel lélekvesztőnek tűnő, együléses, faszerkezetes, vászonborítású R–16 Lepke vagy az R–22s Június 18 névre hallgató vitorlázó-repülőgépekbe. A Hangár földszintjén nagyobb gépek, helikopterek, roncsok, légcsavarok, hajtóművek láthatók.

Külön pluszpont, hogy egyes gépekbe be is lehet ülni, kapcsolgatni a gombokat, forgatni a karokat, és menő szelfiket készíteni.

A kültéri kiállításon pedig aztán tényleg órákig el lehet nézelődni: a repülőgépek mellett légvédelmi rakéták, lokátorok, katonai járművek színesítik a gazdag felhozatalt. Az igen alapos információs tábláknak köszönhetően végig lehet követni a vadászgépek evolúcióját, valamint azt is, hogy a magyar légierő mikor milyen eszközökkel védte (volna) hazánkat. Külön érdekesség, hogy néhány légi járművet át is festettek: egy MiG–21bisz 75A típusú sugárhajtóműves vadászrepülőgépből Cápeti lett, míg egy Mi–24D helikopter a Csőrike nevet kapta. Ezekkel szintén jókat lehet fotózkodni.

Akinek mindezek után még mindig marad energiája, azt az átalakított vasúti raktárban levezetheti. Az épületben ugyanis katonai akadálypályát alakítottak ki, ahol a kúszófolyosó, a mászólétra, a sötét labirintus, a csúszó- és drótkötélpálya is a bátorságmenü része.

A RepTár kétségkívül Szolnok legvagányabb látványossága, ami önmagában megér egy túrát, simán el lehet benne tölteni egy egész napot. A látogatást érdemes kevésbé sűrű időszakra, hétköznapra időzíteni, mert bár a terület hatalmas, és eloszlik a tömeg, azért a legnépszerűbb attrakcióknál fel tud torlódni a sor. Gyerekekkel kihagyhatatlan program, nélkülük pedig kötelező!

Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László