A szecessziós stílus töretlen népszerűségének legfőbb oka az épületek, épületbelsők díszes kialakítása, a kilincsektől az ereszcsatornákig, a minden apró részletre kiterjedő művészi kivitelezés. A kézműves munka diadalaként tekinthetünk rá, és mivel minden építész a saját ötleteit valósította meg, a maga és az építtető ízlését érvényesítette, a házak sosem épültek egy kaptafára.

A Tünde presszó és a korábbi  Kádár cukrászda épületét nem kell bemutatni a szolnokiaknak.
Szapáry utca 28.: a Kádár cukrászda

A finom cukrászati termékek otthona mint épület is különleges: piros-kék-fehér virágmintás sgraffittói, festett, háromszöges vésetekkel díszített eresze, geometrikus mintájú kovácsoltvas rácsai, halszálkamintás ablakosztásai semmivel össze nem téveszthetővé teszik. A Jánszky Béla által tervezett, 1912-ben elkészült cukrászda belső tereinek eredeti falfestése mára elpusztult, de az egykori leírások szerint a külső virágmintáshoz hasonló volt.

A Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjáról, az ország egykori miniszterelnökéről, Szapáry Gyuláról elnevezett utcán a 18-as házszámú épület gyönyörű kapuja állítja meg az art nouveau iránt rajongókat.

Szapáry utca 18.

Az épületre inkább a historizmus a jellemző, de a szépen ívelt ablakformák és a már említett kapu alapján mondhatjuk, hogy tervezője már az akkor modernnek számító szecessziós stílus jegyeit is használta.

Szapáry utca 18.

A 16-os számú bérpalota bármelyik európai nagyváros dísze lehetne. A francia udvaros, tornyos megoldás miatt légiesebb megjelenésű, mint azt mérete indokolná. Finom virágmintái, elegáns erkélyei, megtört homlokzata révén az utca hangulatába simul.

Szapáry utca 16.
A 19-es házszámmal jelzett egyemeletes lakóház a szecessziós építészet igazi gyöngyszeme.

A Márkus Géza által tervezett épületen minden megtalálható, ami miatt ennek a stílusnak máig rengeteg rajongója van: díszes, szívmintás kovácsoltvas korlátok, az oromzatot díszítő, mélyvörös majolikabetétek és az ablakok körüli hullámíves rézsűk, amelyek szemöldökében színes, szívminta körül indázó leveleket ábrázoló üvegmozaik betéteket helyeztek el.

Szapáry utca 19.
Szapáry utca 19.

A Szapáry utca a Baumhorn Lipót által tervezett egykori zsinagóga épületébe torkollik. Baumhorn Európa-szerte az egyik legelismertebb zsinagógatervező volt. 12 évig dolgozott Lechner Ödön irodájában, a szecessziós hatások élete végéig nyomon követhetők a munkásságában.

A szolnoki zsinagóga
Az 1899-ben felépült neológ zsinagógára is a Baumhorn által kidolgozott, rendkívül reprezentatív eklektikus-szecessziós megjelenés jellemző.

Az épület jelenleg a Szolnoki Képtár otthona.

Részlet a szolnoki zsinagóga épületéről

A szolnoki belvárosban a Szapáry utcán kívül is számos szecessziós épülettel találkozhatunk, köztük a híres Komor Marcell–Jakab Dezső építészpáros kiemelkedő alkotásával, az 1900-ban felépült Mezőgazdasági Takarékpénztárral, amelynek egykori épülete jelenleg a Tiszamenti Regionális Vízművek székhelye.

A Mezőgazdasági Takarékpénztár

A terrakottaszínű, téglaszalagos egykori banképülettel sajnos mostohán bánt az utókor. A második emelet szintjét egykor szecessziós, virágos sgraffito borította. Ez mára elpusztult, és sem a homlokzatra felszerelt légkondicionáló berendezések elhelyezésekor, sem a pinceablakok átépítésekor nem számítottak az esztétikai szempontok.

A Mezőgazdasági Takarékbank

Rerrich Béla, a híres szegedi templomtér építésze a szolnoki polgári leányiskola megtervezésekor a késői szecesszió geometrikus irányát követte. Az egyszerűségben is elegáns iskola 1913-ban épült fel, és először nem az iskolások, hanem sebesült katonák előtt nyitotta meg kapuit: az I. világháborúban kórházként működött. Érdekesség, hogy Rerrich Béla kerttervezőként is dolgozott.

A polgári leányiskola (jelenleg Szegő Gábor Általános Iskola)
A szolnoki szecesszió gazdagságát mutatja, hogy különböző irányzatai szinte mindegyikére találunk példát a városban.

Nem hiányoznak például az angol Arts & Crafts mozgalom jegyeit a magyar népművészet motívumvilágával ötvöző úgynevezett Fiatalok csoportjának épületei. Ennek volt tagja Zrumeczky Dezső, aki a Magyar utca 1. szám alatti, díszítésében visszafogott, magas, kontyolt tetős oromzatú lakóházat tervezte.

Magyar utca 1.

De a szolnoki belvárosban barangolva bárhol megpillanthatunk egy-egy gránátalmás erkélyrácsot, virágmintás faragott díszkövet vagy levélindával díszített kaput: számos felfedezni való szépség várja a szecesszió rajongóit.

Mária utca 1.
Forrás: Felfedező utak – Szecessziós épületornamentika a vidéki Magyarországon. Szerkesztette: Brunner Attila. Holnap Kiadó, 2016

Nyitókép: a Baumhorn Lipót által tervezett zsinagóga. Fotó: Shutterstock/Andocs