Első fél évének végéhez ért a Katti Zoób márka és a Magyar Kultúra magazin közös beszélgetős sorozata, a Kattarzis. Az irodalmi divatszalon a régi korok hagyományát idézi egyedülálló módon a XXI. századi, modern miliőben: múlt és jelen, tradíció és újítás közös metszetei mutatkoznak meg a havi esteken, január óta Balatonfüred szívében, a Partitúra Galériában. A program célja – ahogy az alapító, Zoób Kati meséli – az, hogy legyen egy olyan találkozási pont, ahol a kultúra mentén mindenki, aki eljön, elmondhassa a maga történetét.
A személyes élmények, mesék, tárgyak és emlékek egymáshoz kapcsolódva minden alkalommal egy szubjektív történelmi tablót adnak, ahol a tudomány, a divat, az irodalom és a képzőművészet egyszeri módon csatlakozik össze. Az estek hívószava minden alkalommal egy központi fogalom, a Magyar Kultúra magazin „témája”, így január óta fókuszba került az álom, a tengerentúl, a kivétel és az örökség is.
Az esteken a program része a kötetlen beszélgetés, így a gyülekező közönség már a meghirdetett kezdés előtt egy-egy pohár ital mellett társalog, ismerkedik, kíváncsian figyeli egymást. Szép egységben megfér itt sepsiszentgyörgyi tanárnő, balatoni vállalkozó, kereskedő és alkotóművész is. Egy biztos: a divat és az irodalom tradicionális kapcsolatán alapuló, a két terület lényegi gondolatait és összefüggéseit kortárs módon bemutató szalon azoknak szól, akik a XXI. században vallják, hogy a múlt megismerése nélkül nincs jelen, a hagyomány és a történeteink az életünket írják.
A legutóbbi, június 24-i est diskurzusának vezérfonalát a lelemény fogalma adta, ennek kapcsán beszélgetett Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője, Juhász Anna irodalmár és Zoób Kati meghívott vendégükkel és a közönséggel. A résztvevők már a program elején saját személyes történeteikbe avatták be a nézőket. Zoób Kati elmesélte karrierjének kezdeteit: miképp vonódott be egy pályázat által a tervezés világába, mesélt első mentoráról és első önálló lépéseiről a kreatív divat világában. Bonczidai Éva a magazin kapcsán mesélt saját élményeiről, bemutatta a lapszámban Rubik Ernő, a világhíres Rubik-kocka és Orosz István grafikus történetét, de szóba került Száraz Miklós György, Szálinger Balázs vagy Cserna-Szabó András irodalmi munkája is a magazinban.
Juhász Anna a lelemény kapcsán a technikáért rajongó Karinthy Frigyest és barátja, Tersánszky Józsi Jenő életét és munkásságát elevenítette fel. Elmesélte: a múlt század egyik meghatározó szerzője igazi feltaláló volt, mindig arról álmodozott, hogy artistaként, hangszervirtuózként vagy feltalálóként lesz világhírű, számos találmánya volt, és önálló esteken zenehumoristaként is vállalt fellépéseket, többek között a New York Kávéházban. Az író egyébiránt festőművésznek készült, a Nyugatban jelent meg első novellája 1910-ben, majd harcolt az első világháborúban Galíciában és az olasz fronton is, hazatérve vált a XX. századi magyar irodalom meghatározó alkotójává.
A Kattarzis estjein az elmúlt fél évben vendég volt Zoboki Gábor építész, Záborszky Gábor festőművész, Bartis Attila író, a júniusi szezonzárón pedig Valker Viktor, a Rolls-Royce Múzeum tanácsadója mesélt: beavatta a nézőket a XX. századi autók történetének számos fordulatos eseményébe és személyes élettörténetébe is. Megosztotta egy gyermekkori, családi élményét egy római vakációról, illetve elmesélte, miképp vált a legjelentősebb autók magyarországi gyűjtőjeként a márkák képviselőjévé.
Ha már lelemény, azt is megtudhatták a résztvevők, hogy az autógyártáshoz mennyi nőktől származó találmány kapcsolódik. 1903-ban Mary Anderson találta fel az ablaktörlőt, szabadalmát pedig évekig elutasították a gyártók, leginkább azért, mert balesetveszélyesnek tartották.
A program igen személyes szálakat is érintett: Zoób Kati és férje, Valker Viktor a megismerkedésük történetét is megosztották a jelenlévőkkel. A szalon, ami stílusosan januárban, a magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit Balatonfüreden, ezúttal is a közönség soraiban helyet foglalók megszólalásaival gazdagodott, így ismerhették meg a közönségben többek között Somossy Barbara televíziós szerkesztő, műsorvezető, az SZFE rendező mesterszakos hallgatójának filmes munkáját, mely során már a közelgő Petőfi-bicentenárium egy izgalmas témáját dolgozza fel. Mint minden alkalommal, az estnek Kiss Ferenc gyűjtő, a Partitúra házigazdája adott keretet zongorajátékával.
A programsorozat, melynek támogatója és kulturális partnere a Petőfi Kulturális Ügynökség, júliusban szünetel, de azt követően folytatódik.
Fotó: Bach Máté
