Leletekben gazdag avar kori temetőt tártak fel Baranyában

Kultpol

Kiemelkedően gazdag leletanyagú és komoly tudományos jelentőséget képvisel az az avar kori temető, amelyet az elmúlt hónapokban a Baranya megyei Babarcnál tártak fel – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója a leletekről tartott pénteki pécsi sajtótájékoztatón.

L. Simon László felidézte, hogy a Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. szakemberei az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző – háromhektáros területet érintő – feltárások során bukkantak rá a gazdag leletanyagú avar kori temetőre.

Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője elmondta, hogy a Babarc határában feltárt területen 44 sírt találtak. A lelőhelyen előkerült érmék alapján a temetőt a 7. század eleje és közepe közötti időszakban használták.

A temető tudományos jelentőségét az adja, hogy segítségével az avar hódítás ideje pontosan datálható és a menete is rekonstruálható.

A tavaly augusztus és idén január között zajló feltáráson ezüst ivókürtöket, kerámiaedényeket, tucatnyi arany érmet, számos arany és ezüst fülbevalót, vaskardokat, íjmerevítőket, ezüst vereteket, valamint kisebb viseleti és használati tárgyakat találtak. A lovassírokból zablák és kengyelek mellett nagy mennyiségű aranyozott lószerszámdísz is előkerült.

A leletek segítségével jól rekonstruálhatók a temetkezési szokások, valamint a korabeli férfi- és női viseletek.

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet. Mint mondta, az új struktúra a lehető legmagasabb szinten biztosítja mind a személyi, mind a technológiai hátteret az országban folyó régészeti feltárásokhoz, kutatásokhoz.

Az új rendszernek köszönhetően a jövőben komolyabb forrásokból, hatékonyabban, intenzívebben dolgozhatnak a magyar régészek – hangsúlyozta L. Simon László, és reményét fejezte ki, hogy lehetőség lesz egy több évtizedes adósság törlesztésére, Magyarország átfogó régészeti topográfiájának elkészítésére is. Utóbbi – fűzte hozzá – ahhoz nyújt segítséget, hogy a régészek ott áshassanak, ahol a leletek vannak.

A feltárások az M6-os autópálya Bóly és az országhatár között épülő szakaszán, egy leendő üzemmérnöki telephely helyén történtek.

Forrás és fotók: Janus Pannonius Múzeum