A Millenáris Teátrum felújítása és átépítése a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítását is jelenti egyben. A 3,3 milliárd forintos beruházás kivitelezője a ZÁÉV Építőipari Zrt., a felújítás pedig a Zoboki és Demeter Építésziroda koncepciója alapján valósul meg. Az átalakításhoz szükséges pénzügyi forrást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központon keresztül a Miniszterelnökség biztosítja ? mondta el dr. Kriza Zsigmond az október 18-ai sajtótájékoztatón, melynek kezdetén a Szegedi Kortárs Balett művészei a Rítus című darab egy részletét adták elő. A Millenáris Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakításához szükséges többletforrás biztosításáról 2016. július 1-jén döntött a kormány. Hozzátette: erre azért volt szükség, hogy megvalósulhasson az eredeti koncepció, és a Nemzeti Táncszínház új, sokoldalú játszóhelye minden művészeti elképzelést és nézői elvárást ki tudjon szolgálni. Az ügyvezető igazgató arról is szólt, hogy a színpad-, fény- és hangtechnikai berendezések korszerűsítésére/beszerzésére a kormány támogatásának köszönhetően további 608 millió forint áll rendelkezésre.
Az új multifukcionális terek nemcsak táncművészeti előadások megtartására lesznek alkalmasak, hanem otthont adnak majd számos egyéb rendezvénynek is, széleskörű szolgáltatást biztosító központtá emelve a Millenáris Teátrumot ? hangsúlyozta dr. Kriza Zsigmond, majd hozzátette: a jelenlegi szabadtéri színpad megszűnik, helyén pedig egy fogadócsarnokot alakítanak ki. A tervek szerint 420 nap alatt lezajló, 2018 februárjában záruló beruházás eredményeképpen létrejön egy, a modern kor technikai-műszaki elvárásainak megfelelő, európai minőségű tánccentrum, amely amellett, hogy a Nemzeti Táncszínház otthona lesz, a teljes hazai táncszakma számára lehetőséget biztosít majd a tradicionális és kortárs táncművészet igényes ápolására és fejlesztésére. A Millenáris Teátrum így ?a magyar táncművészet fellegvára lesz? ? zárta beszédét dr. Kriza Zsigmond.
?Örömmel és izgalommal tekintünk a jövő és az új játszóhely felé, és hálásak vagyunk azért, hogy a kormány ezt lehetővé tette számunkra? ? jegyezte meg Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója, majd elmondta: nagyon nehéz úgy dolgozni, hogy a Nemzeti Táncszínház nem rendelkezik saját játszóhellyel, ennek megléte azonban biztosítani fogja, hogy elérjék céljaikat és ?elősegítsék a magyar táncművészet innovatív fejlődését?. ?A Teátrum olyan központ lesz, ahol beteljesülhet a Táncszínház missziója, ahol megmutathatjuk, milyen értékes a magyar táncművészet? ? tette hozzá.
Zoboki Gábor, a Zoboki és Demeter Építésziroda igazgatója, vezető tervezője a sajtótájékoztatón kiemelte: ?Budapest kulturális épületeinek palettája lenyűgöző?, ezért nagyon meg kell gondolni, hogy milyen új épület állja meg a helyét mellettük. A beruházásnak köszönhetően olyan teret alakítanak ki, mely szabadságot és lehetőségeket ad a táncművészeknek, emellett pedig méltó színfoltja lesz a budapesti látképnek. Zoboki Gábor tervrajzokat és látványterveket is mutatott a sajtó képviselőinek, majd elmondta: az átépítendő színházépület a park felé bővül, így megszűnik a jelenleg az épület előtt található szabadtéri színpad. Ezen a területen alakítják ki a Teátrum új fogadócsarnokát, amely stúdiószínpadként is használható lesz. Az új épület ? amellett, hogy alkalmazkodik a táncszínház speciális igényeihez ? több művészöltözővel és új próbatermekkel gazdagodik, illetve alkalmassá válik arra, hogy kamaratermeiben különböző színház-pedagógiai, tánc- és színházszakmai eseményeket rendezzenek.
A sajtótájékoztató végeztével ismét színpadra állt a Szegedi Kortárs Balett társulata, akik egy újabb részletet mutattak be a Kossuth-díjas magyar táncművész és koreográfus, Juronics Tamás Rítus című darabjából. A rövid jelenet egyértelmű üzenet volt a résztvevők számára: ?a táncművészet saját játszóhelyért kiált?, melyet a táncosok megtöltenek majd mozgással.
Tóth Eszter
Fotó: Csákvári Zsigmond
