A hat szerződő fél: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői Párizsban aláírják az Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló szerződést. A Montánunió, amelynek megalakulása Robert Schuman francia külügyminiszter javaslataira vezethető vissza (1950. V. 9.) az alapja egy közös szén- és acélpiacnak és az első lépés az európai egyesülés felé. Az 50 évre kötött szerződés olyan közös vámrendszert irányoz elő, amelyben a belső vámok megszűnnek, kifelé pedig a tagországok kiegyenlítik vámjaikat. Emellett a szerződő felek a bánya- és kohóipar számára olyan versenyt irányoznak elő, amely kiküszöböli a kölcsönös korlátozásokat és a versenyre zavaróan ható támogatásokat. A Főhatóság, mint a Montánunió legfontosabb szerve Európában először nemzetek fölötti felségjogokat kap. A szerződés 1952. július 25-i hatályba lépése megszünteti a Nemzetközi Ruhr Hatóság és minden szövetséges ellenőrző szerv tevékenységét. A Montánunió jelentős mértékben javítja az európai együttműködést.
