Létrejött a Hankiss Ágnes Intézet

Az intézet március 7-től alapító
igazgatója után a Hankiss Ágnes Intézet nevet veszi fel, ezzel is jelezve, hogy
céljának tartja a 2021 augusztusában elhunyt vezetője szellemi örökségének
továbbvitelét.

Hankiss Ágnes 1950. március 7-én
született Budapesten. Édesanyja, Köves Erzsébet az 1956-os forradalom idején
Losonczy Géza titkárságvezetője volt, és az akkor hatéves lányával együtt a
jugoszláv nagykövetségre menekült, majd Nagy Imrével és társaival együtt a
romániai Sznagovba vitték őket, ahonnét a kislány 1957 elején került vissza
Magyarországra.

Hankiss Ágnes a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tett érettségit követően francia szakon tanult, majd pszichológia szakon folytatta tanulmányait. Klinikai pszichológusként Mérei Ferenc mellett dolgozott. 1974–85 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán volt a társadalomlélektan megbízott előadója, e területen szerzett bölcsészdoktori címet is.

Később íróként tevékenykedett.
Számos szépirodalmi és szociálpszichológiai művéért, valamint kultúrateremtő
munkásságáért 1989-ben A Jövő Irodalmáért-díjban, 1992-ben József
Attila-díjban, 2018-ban a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének polgári tagozata
kitüntetésben részesült.

Politikai pályája a rendszerváltoztatással egy időben indult, és a Fideszhez kötődött. 2009–2014 között a Fidesz európai parlamenti képviselőjeként dolgozott. Tagja volt a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának, később a Duna Televízió elnökségének, majd 2019-től haláláig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának.

Élete utolsó éveiben tanított a
Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol címzetes docensként a Terrorelhárítási
Tanszék megbízott vezetője volt.

Kultúrpolitikai tevékenységének részeként 1998–2000 között az Europália Hungaria kormánybiztosaként irányította Magyarország brüsszeli kulturális bemutatkozását. 2000-ben a Károlyi Palota Kulturális Központ miniszteri biztosa, majd főigazgatója lett, 2003-tól a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet alapító igazgatója volt haláláig.

Hankiss Ágnes több mint húszéves igazgatósága idején a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézetben hatvan könyv, kiadvány és művészeti album látott napvilágot. Kiemelkedő jelentőségű volt a rendszerváltás forgatókönyveit feltáró két konferencia, amelyeket 2002–2003-ban rendeztek meg Kísértő múlt I–II. címmel.

Az előbbieken túl az elhunyt
igazgató munkásságának fontos részét képezte az az eszmetörténeti kutatás is,
amely a különböző vallások, felekezetek identitásképző szerepére irányult a
magyar kultúrán belül.

Az intézet folytatni kívánja a magyarországi értelmiség történetének kutatását is, amelyet a 20. század második felében jelentős mértékben átszőtt a kommunista állambiztonság tevékenysége, befolyásolva ezzel a kultúra és a magyar közélet egészét.

Új nevén az intézet a magyarságot és az európaiságot termékenyen ötvöző hagyomány feltárásával kívánja továbbvinni azt a megkezdett munkát, amelyet még igazgatóként Hankiss Ágnes indított el.

Nyitókép: Hankiss Ágnes archív