Levágott kezek kerültek elő egy egyiptomi palotából

 

A modern Tell el-Daba helyén egykoron Avarisz, a hükszoszok egyiptomi központja állt. Az emberi maradványok eltemetése idején a hükszoszok uralkodója, Khayan király volt hatalmon, aki innen, az avariszi központból irányította alattvalóit.

 

Az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia szakemberei négy vermet, s benne összesen 16 ember jobb kézfejet találtak a Tell el-Daba-i palotában. A kezeket ? vélik a kutatók ? minden bizonnyal rituális célból, az isteneknek felajánlva földelték el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; ezek összesen tizennégy kezet tartalmaztak.

 

 

 

Mind a 16 kéz nagyméretű, s egykoron katonákhoz tartozott, bár azt nem tudni, hogy az áldozatok egyiptomiak voltak, avagy a levantei térség egyéb népeiből kerültek ki. A katonák előbb megölhették az ellenséges harcosokat, levágták kezüket, majd aranyakért cserébe felajánlották isteneiknek.

 

Az ellenség jobb kezének levágása szimbolikus és vallási aktus volt: a harcos ereje ezáltal lecsökkent, a túlvilágra pedig megnyomorítva került át. A horrorisztikus gyakorlat nem új, számos sírban és templomban dokumentálták a domborműveken, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékokat találtak a csonkításra. 

 

 

A kézlevágás évszázadokon át fennmaradt. Négyszáz évvel az avariszi temetkezések után III. Ramszesz fáraó Medinet Habu-i halotti templomának külső oszlopain látható, amint hivatalnokok öntenek ki kézfejeket tömött kosarakból a líbiai háború után. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlat honnan ered: a hükszoszok vették át az egyiptomiaktól, vagy fordítva, esetleg egy harmadik közösség terjesztette el a Közel-Keleten.