Lezárták az Arany utcácskát

Kultpol


praga_aranyutcacska_by_pragaiutazas_hu.jpg
A prágai Arany utcácska

"A legfőbb probléma, hogy az idők folyamán számos helyen megsérült, kilyukadt a helyi, szintén nagy múltra visszatekintő csatornázás, így az esővíz folyamatosan alámossa az apró, festői házacskák amúgy is gyenge alapzatát. Ha a felújítást elhalasztanánk, fennállna a veszélye annak, hogy az egész Arany utcácska belecsúszik a Szarvas-árokba, és gyakorlatilag megsemmisül" - indokolta már korábban a felújítást Ivo Velísek, a prágai vár kezelőségének igazgatója.

Bár a cseh közvélemény megértéssel fogadta a döntést, a várbeli kereskedők, szuvenírárusok elégedetlenek, mert a várhatóan kevesebb látogató miatt csekélyebb bevételre számíthatnak. Elégedetlenséget váltott ki az is, hogy a felújított utcában jelentősen megnövelik majd a kiállítások területét, így a kereskedőknek csak mintegy kétharmada térhet vissza a helyére.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. A nagyrészt a XVI. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, a valóságban nem szilárd talajra, hanem a Szarvas-árok szélére a hosszú évtizedek folyamán kihordott különféle törmelékre, szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag.  A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a XX. század elején egy ideig ott lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is.

A helyi csatornázást legutóbb valamikor a XX. század közepén újították fel, de csak részben. Felújítása a tervek szerint mintegy 40 millió koronába (400 millió forintba) kerül, miközben a Hradzsin is komoly bevételektől esik el. Csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába. Kárpótlásul a turisták előtt megnyílik a hradzsini Rozmberg-palota, amely eddig évente csak egy-két alkalommal volt látogatható.

Míg a turisták búslakodnak, addig a régészek örülnek a felújításnak. Kiderült, hogy az Arany utcácskában eddig még sosem volt nagyobb arányú régészeti kutatás, mivel ez a terület a XIV. és a XV. században a Hradzsin városi szeméttelepeként is szolgált. "Az Ulászló-terem felújításakor beható ismereteket szereztünk arról, hogy nézett ki a vezető, uralkodó réteg élete a Hradzsinban. Az Arany utcácska felújításakor pedig lehetőséget kaphatunk arra, hogy megismerjük, hogyan élt egykoron az alsó réteg, az egyszerű nép, a szolgálók és a várfalakat védő lövészek" - jelentette ki Jan Frolík régész, aki a feltárást fogja felügyelni.