Lezsák: sokat tanulhatnak egymástól a balti államok és Magyarország
(MTI) A politikus a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és a Nyíregyházi Főiskola által a Baltikumról rendezett nemzetközi konferencia csütörtöki megnyitóján a Parlamentben azt mondta, már történelem, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a Baltikumban, és sok tanulsággal szolgál, hogy mit jelentett a Szovjetunió részeként élni, hogyan sikerült elszakadni "a megszálló birodalomtól".
Lezsák Sándor felidézte: 1991 januárjában, amikor blokád alá helyezték Vilniust, az MDF elnökségének tagjai kiutaztak és lengyel politikusokkal együtt átjutottak a blokádon. Hazatérve nagyon bizonytalan politikai helyzetről számoltak be, de végül Litvánia megőrizte a függetlenségét ? emlékeztetett.
Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt,hogy a Magyarországot és a balti államokat összekötő "sorskérdések" egyike a szabadság, a függetlenség eszménye, és az azért folytatott küzdelem. Az, hogy egy politikai családba tartoznak, hasonló értékeket vallanak, együtt alakítják Európa jövőjét, egy nehéz és sokszor kockázatos folyamat eredménye ? mutatott rá. Kiemelte, a balti országoknak volt bátorságuk békés ellenállásba kezdeni a szovjetek ellen, és a történelem őket, "áldozatkészségüket, merészségüket, rendíthetetlenségüket" igazolta. Joggal lehetnek büszkék az elmúlt húsz évben nyújtott teljesítményükre, hiszen sikeres tagjai az Európai Uniónak ? hangsúlyozta.
Az államtitkár megjegyezte, tavaly novemberben a Külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójáról a három balti állammal.
Priit Pallum budapesti észt nagykövet úgy fogalmazott, a totalitárius rendszerek összeomlása után Kelet-Közép-Európában az országokat lefoglalta a társadalom és a gazdaság felépítése, és az, hogy csatlakozzanak Európához, amelyről "erőszakkal levágtak minket". Mint mondta, a balti államok harca a függetlenségért és a szabad államiságért már száz éve indult el, hiszen az országok 1918-tól szabadon fejlődtek a II. világháborúig. Csak a nyolcvanas évek végén kezdhettek el álmodni a függetlenség helyreállításáról, amelynek folyamata a Szovjetunió felbomlásakor indulhatott el ? emlékeztetett.
Hangsúlyozta, azóta nagy fejlődést értek el, gazdaságaik példa nélküli növekedést mutatnak Európában, aminek köszönhetően háromszor jobban élnek, mint húsz éve. Nyugat-Európa és Oroszország közötti elhelyezkedésük igazi "kincs" ? közölte. Hozzátette: jól működik a térségi együttműködés is, minden területen virágoznak a kapcsolatok a három ország között.
Bereczki András egyetemi adjunktus, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa a magyar?észt kulturális kapcsolatokról azt mondta, ezek a szovjet megszállás után az emberek személyes kapcsolataira szűkültek, majd a hatvanas évektől indult meg ismét a kulturális érintkezés. A rendszerváltozásokkal a közös hagyományokból is táplálkozó, "egymást gazdagító együttműködés" újra kibontakozott ? idézte fel. Hozzáfűzte: rengeteg program bizonyítja, hogy "volt és van érdeklődés a másik nép kultúrája iránt".
A konferencia pénteken a Nyíregyházi Főiskolán folytatódik.