I. Lipót császár megnyitja az új birodalmi gyűlést, hogy segítséget kérjen a Balkán-félszigeten előretörő Török Birodalommal szemben. A törökök terjeszkedése nehézségeket okozott a császárnak. I. Lipót kevés pénzzel és katonával rendelkezik. Azt reméli, hogy a német fejedelmek 20 000 fős sereg kiállítását szavazzák meg. Még a török elleni segélynyújtásnál is fontosabb kérdés a király-, illetve császárválasztás. Lipót "állandó választási feltételeket" követel a fejedelmektől. Ezzel a választófejedelmek elveszítenék a császárválasztásnál gyakorolt jogaikat. A fejedelmek azonban császár hátrányára megerősödtek, így a császár a birodalmon belül csak viszonylag kis hatalommal rendelkezik. Lipót mozgásterét az 1658. VIII. 14-én megalakult Rajnai Szövetség is korlátozza. A fejedelmek ragaszkodnak a császárválasztás kérdésének megvitatásához. A birodalmon belüli politikában olyan jogokat követelnek maguknak, melyek összhangban állnak valódi hatalmukkal.
