Martin Haselböck a koncerten előbb a régizene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként – két Liszt által készített Schubert-dalátirat és egy ritkán felcsendülő szimfonikus költemény mellett – egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából. Haydn koncertáriáját, a két dalátiratot és Liszt drámai jelenetét a hazai énekestársadalom fiatal kiválósága, a Virtuózok adásaiban ismertté vált szoprán, Kristóf Réka tolmácsolja.
Joseph Haydn második londoni útjára (1794–1795) komponálta 100., G-dúr szimfóniáját, amely a szelíd Allegretto második tételt időről időre délceg indulóvá változtató ütőhangszeres effektusok (valójában a korban divatos „törökös” csinnadratta), valamint a tétel vége felé megszólaló trombitafanfár alapján kapta a „Katona” melléknevet.
A szimfóniával egy időben keletkezett és hasonlóképpen a második londoni úthoz kapcsolódó Scena di Berenice (Berenice jelenete) a kor divatos műfaja, a koncertária szellemében teremt drámai légkört a koncertpódiumon. A szöveg Pietro Metastasio Antigono című operájának részlete. Berenice Demetriót siratva panaszolja keserű sorsát, arra vágyva, hogy szerelmének társa lehessen a halálban. Schubert két, eredetileg zongorakíséretes dala, Az ifjú apáca és a Margit a rokkánál a női lélek rejtelmeibe enged betekintést, más-más aspektusból.
Akárcsak Haydn Berenicéje, drámai jelenet Liszt Jeanne d’Arc-ja (1845–1874/75) is, amely Alexandre Dumas költeményére készült. A kompozíció zongorakíséretes változatban is fennmaradt, ezúttal azonban az 1858-as, eddig kiadatlan zenekari verziót ismerheti meg a közönség. A műsort záró Liszt-alkotás, az Ünnepi hangok című szimfonikus költemény 1854-es ősbemutatóján bevezető zeneként hangzott fel Schiller Die Huldigung der Künste (A művészetek tisztelete) című drámai költeménye előtt.
