Lovas emléktúra a kunok világtalálkozójára

Horváth György, az expedíció főszervezője tájékoztatása szerint a túra augusztus 21-én Kisújszállásról indul a modern technika igénybevételével, azaz a lovakat és lovasokat, valamint a két, hegyi terepet bíró kísérő szekeret gépjárművekkel szállítják ki a Radnai-hágóhoz. A nevezetes helyen egy emlékoszlopot állítanak majd fel, amelyet Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas karcagi szobrászművész készít el.

Ezt követően az ősök útvonalán tíz lovas a két kísérő szekérrel teszi meg az utat, a tíz nap alatt 500 kilométert lovagolnak. A Radnai-hágótól Oláhszentgyörgy, Naszód, Betlen, Dés, Zsibó, Szilágysomlyó, Szilágynagyfalu, Bihar és Bakonszeg érintésével érkeznek várhatóan szeptember első napján Karcagra, a kun emlékhelyhez. A túra tíz lovasát a bandérium több mint negyven tagjából választják ki különböző próbatételek után.

A kisújszállási bandérium parancsnoka a történelmi előzményekről elmondta: Kötöny vezér 770 éve vezette maradék népét - a mintegy 40 ezer családot - a Kárpát-medencébe. A Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, amelyet aztán 1239-ben húsvét másnapján hozott meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta, és behívta őket az országba.

A kunok a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Körösök vidékén telepedtek le, ahol maradékuk még ma is él. Úgy váltak magyarrá, hogy sajátos jogi autonómiájuk révén megőrizhették hagyományaik egy részét. Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A XIX. századig tartott ez a különös jogállapot, amelyhez fogható nem volt Európában. Nyelvük ugyan a XVI. században beolvadt a magyarba, de a kései utódok ízes nagykunsági tájnyelve számos elemét megőrizte.