A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary összefogásával, 1,66 milliárd forint európai uniós forrásból zajlik a beruházás első üteme. A létesítmény a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek kezelésében volt. A majorság három részre tagozódik. Az északi szárnyban borjú- és gulyaistálló volt, a középső kiskastély a grófi szállásnak és a szekérbeállónak adott helyet. A déli részen pedig a kanca- és a ménistálló, valamint a csikósok lakásai kaptak helyet.
A majorság 1945-ig szinte változatlan formában működött, de ezt követően a Festeticsek elvesztették földbirtokaikat. Így Fenékpusztán termelőszövetkezet, iskola, tehenészet és komfort nélküli lakások foglalták el a korábbi gazdaság területét, ami évtizedekig elhanyagolt volt. 1799-től kapott helyet a majorságban a főúri ménes, de lovászképzést is indítottak. Félvér és telivér lovakat tenyésztettek angol és arab telivérek betelepítésével. Közép-Európa vezető lótenyésztő helye volt Fenékpuszta, ahonnan számos nemzetközi díjat nyert paripa származott, a szintén itt tartott jelentős szürkemarha-állomány pedig a monarchia hadseregének élelmiszer-ellátásához járult hozzá.
A Festetics-örökség újbóli bemutatását célzó beruházás november végén záruló első ütemében elkészült a déli szárny és a kiskastély felújítása, és még folyik a borjúistálló rekonstrukciója. A déli szárnyban alakítják ki a kancaistállót és a látogatók fogadóterét kávézóval, többfunkciós rendezvényteremmel és egy játszóelemekkel is kiegészített piknikparkkal. A kiskastély alsó szintjén kiállítást alakítanak ki a lótenyésztésről és az egykor itt élőkről, az emeleten pedig a gróf szobáját lehet megtekinteni, családi portrékat és híres lovak festményreprodukcióit.
A térségben a hévízi tó és a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb. Ehhez pedig a fenékpusztai majorság újjáépítése és a Fenyves allé tervezett felújítása meghatározó fejlesztés lesz a jövőben.
A képen a Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély a 1960-as években. Fotó: Fortepan
