Lucian Michael Freud néven Berlinben született egy zsidó család középső gyermekeként, építész édesapja a pszichoanalízis nagy hatású úttörője, Sigmund Freud legkisebb fia volt. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után a család Londonba menekült, Lucian 1939-ben kapta meg a brit állampolgárságot.
Művészeti tanulmányait a Central School of Artban kezdte el, majd a Londoni Egyetem képzőművészeti iskolájának hallgatója lett. A második világháború alatt rövid ideig a brit kereskedelmi flottánál szolgált. Első komolyabb művészi megbízatását 1943-ban kapta, amikor felkérték Nicholas Moore Glass Tower című verseskötetének illusztrálására. Nem sokkal később megrendezte első egyéni kiállítását, 1951-ben az Enteriőr Paddingtonban című festményével rangos díjat nyert.
Élete nagy részében nyugat-londoni műtermében alkotott. Korai festményei, amelyek még túlnyomórészt kisméretűek voltak, főként növényeket és állatokat ábrázoltak. Portrékkal az 1950-es években kezdett el foglalkozni, ezeken gyakran ruhátlanul festette meg modelljeit. Első egész alakos aktja csak 1966-ban készült el, ezt követően elsősorban aktokat festett.
Modelljeit előszeretettel választotta szűkebb környezetéből. Lefestette művészbarátait, köztük a festő Francis Bacont és Frank Auerbachot, családtagjait, szeretőit és munkatársait. 1970-ben több száz órát töltött azzal, hogy az édesanyjáról egy teljes sorozatot készítsen. Ugyanakkor Lord Rothschild, Mick Jagger felesége, Jerry Hall vagy a világhírű modell, Kate Moss, akivel Freud baráti kapcsolatot ápolt, szintén modellt állt neki. 2000 májusa és 2001 decembere között elkészítette II. Erzsébet királynő arcképét is, amelyet a brit média meglehetősen vegyes fogadtatásban részesített, sokan egyenesen paródiaként értelmezték a művet.
Számos önarcképe és groteszkbe hajló látásmódja miatt a művészettörténészek Rembrandt örökösének tartják Lucian Freudot.
Lassan és szisztematikusan dolgozott: a szénnel fölrajzolt vázlatra kezdett el festeni, ecsetjét gyakran, szinte vonásonként letörölve, folyton új árnyalatokkal gazdagítva a kép fókuszában nyugvó figurát, amitől a színek ritmusa ugyan megtört, az alakok azonban változatos tónusokban jelentek meg. Az impasto eljárást alkalmazva a vastagon felvitt festéken láthatók maradtak a rövid, egyirányú ecsetnyomok, amelyek a részletek pontos, realisztikus ábrázolásával szemben a tárgy lényegének megragadására törekedtek. A kép szereplőinek kopár, sokszor tompa és visszafogott színű háttere az alakok kiemelkedését szolgálja, azokét a meztelen testekét, amelyek éppen a test, az emberi hús romlandóságára irányítják a figyelmet. Freud alakjai idealizálástól mentesen, véreres szemmel, sápadtan, ráncosan, testük szimmetriáját elvesztve, szinte vegetatív állapotban mutatkoznak meg, egyik kritikusa szerint sikerült konzerválnia a háború utáni London hangulatát annak minden kilátástalanságával és reményvesztettségével. Mégis, ami alkotásait egyetemes érvényűvé teszi, az a testnek kiszolgáltatott, véges emberi létezés kíméletlen ábrázolása.
1954-ben az ő alkotása képviselte Nagy-Britanniát a Velencei Képzőművészeti Biennálén. Érdemeiért 1993-ban megkapta az Order of Merit kitüntetést, amelyet a királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedőt alkottak a művészetek vagy a tudományok területén. Sokan az expresszionizmus kései brit zárványának tekintették munkáit, amelyek csupán
az 1980-as évek végére tettek szert nemzetközi ismertségre és elismerésre. Képei azóta hatalmas összegekért cserélnek gazdát.
2008-ban világrekordot állított be az Alvó szociális munkás című, életnagyságú aktjával: élő festő munkájáért korábban soha nem fizettek még 17,2 millió fontot.
Néhány hónapja egy londoni árverésen 43,3 millió fontért (20 milliárd forint) kelt el Lucian Freud egy ritka portréja, amelyet barátja, Francis Bacon festett róla 1964-ben, pályája csúcsán.
Freud számtalan modelljével került intim viszonyba. Bizonyítottan tizennégy gyermeke született, közülük kettő az első feleségétől, a többi különböző szeretőitől. 2011. július 20-án, 88 évesen halt meg rákbetegség következtében Londonban.
2018-ban Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete címmel rendeztek nagy sikerű kiállítást Budapesten, ahol az érdeklődők a 20. századi brit figuratív festészet ikonikus alkotóinak munkáit tekinthették meg a Magyar Nemzeti Galériában. A Freud születésének századik évfordulóján rendezett, a művész portréit bemutató tárlat a londoni Nemzeti Galériában 2023. január 22-ig tekinthető meg.
Nyitókép: Lucian Freud: Önarckép monoklival című festménye a Sotheby’s árverésén 2010-ben. Fotó: AFP/Shaun Curry
