A LUX-filmdíj az Európai Parlament 10. évfordulóját ünneplő filmművészeti díja, amelyet 2007 óta minden évben olyan filmeknek ítélnek oda, melyek az európai kulturális sokszínűségről, az európaiak életéről és identitásáról, mindannyiunkat érintő, aktuális társadalmi kérdésekről szólnak. A három döntős alkotást, melyeket egy nemzetközi zsűri választott ki, a nagyközönség a LUX-filmnapok keretében az Európai Unió mind a 28 tagállamában, feliratozva láthatja. A LUX-filmnapok egyedülálló, határokon átívelő kulturális eseményként olyan európai közösségi teret hoz létre, amely lehetővé teszi a nézők számára, hogy megtapasztalják az európai filmművészet sokszínűségét, és megvitassák a LUX-filmdíjért versengő filmekben felvetődő érzékeny témákat.
Az idén versenyben lévő három filmmel az identitását kereső fiatal generáció szemén keresztül tekinthet be a közönség a legkülönfélébb élethelyzetekbe, az arab tavasztól kezdve egy árvaházon át a vállalati szféráig és egy újjáéledő apa-lánya kapcsolatig. Leyla Bouzid első nagyjátékfilmje, a tunéziai-francia-belga koprodukcióban készült ? peine j?ouvre les yeux (Felnyitom a szemem) egy 18 éves lány, Farah életét követi nyomon, akit a szülei orvosnak szánnak, ám az arab tavasz kezdete előtt nem sokkal a szülői tiltás ellenére csatlakozik egy politikailag elkötelezett rockegyütteshez. A tuniszi éjszakai élet örömeinek felfedezése közben azonban szembetalálja magát az életét megfigyelő és behálózó rendszer veszélyeivel.
Különleges színfolt a LUX-filmnapok programjában Claude Barras hagyományos stop-motion animációs technikával készített egész estés filmje, a Ma vie de Courgette (Életem Cukkiniként). A megható történet egy kilenc éves kisfiú életét mutatja be, akinek édesanyja tragikus hirtelenséggel elhunyt, ezért árvaházba kerül, majd a hasonlóan nehéz sorsú gyermekek között új életet kezd. Maren Ade Toni Erdmann című filmje napjaink sokszor kizsákmányoló vállalati kultúrájának világába kalauzol el. A karrierjének élő fiatal üzletasszony és a boldogtalan lánya életébe vidámságot csempészni igyekvő, bohókás apa újbóli közeledését bemutató film a mindennapok szeretetét, a humort és az örömteli élet igenlését hirdeti, egyszerre vidám és felemelő, ugyanakkor mélyen megrendítő és elgondolkodtató is.
Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook-oldala
