(MTI) - A magyarországi művészeti kiállítások történetében példa nélküli kiállítást Henrik, Luxemburg nagyhercege és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg. A tárlat költségvetését, a bemutatott tárgyak jelentőségét és számát, továbbá a kölcsönző múzeumok számát tekintve minden idők legnagyobb magyar múzeumi vállalkozásának tekinthető a nemzetközi kiállítás, amelynek fővédnökségét a nagyherceg és a magyar államfő vállalta, az egyházi védnök Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
Henrik nagyherceg örömét fejezte ki, hogy az 1956-os magyar felkelés évfordulóján tehet látogatást Magyarországon, ahol egykor a luxemburgi nagyhercegek uralkodtak.
Mint fogalmazott, "a történelemben túl hosszú ideig tartott napfogyatkozás lezárulta után" most már mindkét ország az Európai Unió tagja.
Az uralkodó azt mondta, a Sigismundust új megvilágításban bemutató tárlat tudósok nemzetközi együttműködésének igazi példája.
Sólyom László szerint a késő középkor Magyarországába és Európájába bevilágító tárlat arról szól, milyen gazdag és egységes volt annak idején az európai kultúra.
Hasonlata szerint Magyarország és Luxemburg Zsigmond személyén keresztül nem úgy kapcsolódott össze, mint egy óceán két távoli szigete, hanem ott volt közöttük Európa a maga élő és kulturális egységében. Ez az egység mutatkozik meg az újrafelfedezés örömét ígérő tárlatot létrehozó 18 ország együttműködésében - mondta.
Paul Crossley, a londoni Courtauld Institute of Art professzora előadásában azt fejtegette: a középkorban úgymond a szürke eminenciás szerepét játszotta Magyarország, melynek kiváló, ugyanakkor titokzatos kultúrája volt.
A megnyílt kiállítás szerinte annak egyértelmű elismerése, hogy Magyarország fontos szerepet játszott a késő középkor és a kora reneszánsz udvari kultúrájában.
Ez a tárlat leszámol azzal a korábbi képpel, amely Zsigmondot nagystílű vándorló lovagként ábrázolta; a látogatók megismerhetik a törvényhozót, a budai egyetem alapítóját, a kemény diplomatát, valamint a ferences rendiek próféciáira odafigyelő reformert.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a késő középkori Magyarország nagyságát és gazdagságát idéző páratlan múzeumi vállalkozást három-három hónapig lehet majd megtekinteni Budapesten és Luxemburgban.
A tárlat - amelyre 100 múzeumból, könyvtárból és egyházi kincstárból 400 műtárgyat kölcsönöztek - Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar, majd német-római király, illetve császár színes egyéniségét, politikai pályafutását és művészetpártoló tevékenységét állítja középpontba.
A luxemburgi-magyar közös szervezésben megvalósult kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad a korszak kultúrájáról és művészetéről: az érdeklődők Zsigmond korának festészete, szobrászata mellett az ötvös- és aranyművészet, a kódexfestészet és a fegyverkészítés remekműveivel is megismerkedhetnek.
A négy éves szervezőmunka után, félmilliárdos költségvetéssel megnyílt tárlaton több olyan műtárgyat is megcsodálhat a közönség, amelyek még sosem hagyták el azt a helyet, ahol őrzik őket. A műkincseket a világ legjelentősebb gyűjteményeiből, köztük a londoni British Museumból, a párizsi Louvre-ból, a washingtoni National Gallery-ből, a vatikáni Biblioteca Apostolicából, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, valamint a szentpétervári Ermitázsból válogatták össze.
A vasárnaptól látogatható, június közepéig nyitva tartó monumentális tárlat a Szépművészeti Múzeum és a luxemburgi Musée national d,histoire et d,art közös vállalkozása. A tárlat egyik szenzációja York városának díszkardja, amelyet eredetileg Zsigmond ajándékozott V. Henrik angol királynak, s amely azóta nem került el a szigetországból.
A nagyherceg és Sólyom László a megnyitó után - amelyen miniszterek, politikusok és közéleti személyiségek vettek részt - Baán László vezetésével megtekintette a tárlatot. A program szerint a köztársasági elnök ezután hivatalában fogadja az uralkodót, akivel megbeszélést folytat, majd díszvacsorát ad tiszteletére a Sándor-palota Tükörtermében. A szombat délután Budapestre érkezett nagyherceg vasárnap reggel különgéppel utazik Genfbe.
