1965-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán. Egyetemi évei alatt több színdarabban, művészfilmben is szerepelt, és bár többször is felajánlották neki, hogy soron kívül felveszik a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói közé, mivel nem akart színész lenni, nem élt a lehetőséggel. A sors különös játéka, hogy azóta több filmben és színdarabban is szerepet kapott, a Cukorváros című színdarabban főszerepre szerződtette a Miskolci Nemzeti Színház, később saját monodrámáival lépett fel a Szkéné és a Radnóti Színházban, 2013-ban pedig a Nemzeti Színház tagjává választották.
Egyetemi évei alatt írta első dalszövegét is Lakájdal címen. A dal leplezetlenül a Népszabadság egy az Omega zenekart és annak közönségét ócsároló cikke ellen szólt, és nem sokkal a dal első előadása után az egyetem fegyelmi eljárást indított Hobo ellen, ami miatt 1983-ig nem szerezhetett diplomát. Az eset után egészen a rendszerváltásig nyílt ellenzéki tevékenységet folytatott. 1968-ban szerepet vállalt az Agitátorok című tiltott filmben. A Batthyány örökmécsesnél március 15-én tartott illegális tüntetés után letartóztatták, később útlevelét is bevonták. A hetvenes és nyolcvanas évek folyamán performanszait és több a Hobo Blues Band együttessel készített albumát is betiltották.
Munkásságának legismertebb és talán legtermékenyebb, zenészi ága viszonylag későn indult virágzásnak. 1969-ben alapította első ?Lepkék és virágok? nevű zenekarát, amely mindössze négy fellépés erejéig élt. A hetvenes években olyan a korszak tiltott undergroundjának számító együttesek dalszövegeit írta, mint a Kex, a Syrius és a P.mobil, koncertjeiken vendég előadóként saját Rolling Stones fordításait is előadta. 1978 áprilisában egy Lajos utcai kocsmában alakult meg a Hobo Blues Band, amelyhez egy évvel később Deák Bill Gyula is csatlakozott. A Hobo elképzelése szerint hobbizenekarként működő együttes repertoárjában eleinte a Rolling Stones, a Doors, Muddy Waters és Jimi Hendrix dalainak magyar nyelvű változatai szerepeltek, az amerikai blues stílus azonban ?eredeti társadalmi összefüggéseiből kiemelve ? nem igazán talált visszhangra a magyar befogadói közegben. Az 1980-as évek elejére több évi kísérletezés után végül az együttes megtalálta azt az egyéni hangot, amely a bluest sajátosan magyarrá, középeurópai hobo blues-zá tette, megőrizve annak eredeti szociális érzékenységét és őszinteségét. Az egyre szélesebb rétegeket vonzó, erős társadalom kritikától fűtött és provokatív performanszokkal kísért koncertjeikre természetesen felfigyelt a korabeli hatalom is. A Szomjas György által rendezett és az együttes főszereplésével készült Kopaszkutya című film egy egész kallódó középeurópai réteg kultuszfilmje lett. A filmhez kapcsolódó azonos című albumot még megjelenése előtt betiltották, így az együttes másodikként megjelent lemeze az Oly sokáig voltunk lenn című album lett, ezt követte a Még élünk című lemez, majd 1984-ben a méltán nagy sikert és szakmai elismerést kiváltó Vadászat, melyet az együttes 2009-es feloszlásáig még további 17 album követett.
Zenei munkássága mellett önálló estjeivel, dalszöveg fordításival és a témában megjelent könyveivel nagy szerepet vállalt a könnyűzenei kultúra alapját képző beat és blues kultúra hazai közvetítésében. 1982-ben jelent meg a Rolling Stones történetét és társadalmi hatásait elemző monográfiája. Kövek az útról című lemeze az együttes magyar nyelven előadott dalait tartalmazza. 1987-ben Üvöltés címmel közös lemezt készített és koncertet adott Allen Ginsberg amerikai költővel. AVándor az úton és az Amerikai ima albumok a Doors együttes magyar nyelven előadott dalait valamint Jim Morrison verseit tartalmazzák.
Önálló estjein a költészet nagy hoboit, az embert, mint gördülő követ viszi színre. 1991-ben Légy ostoba címmel adja elő első József Attila estjét a budapesti Katona József Színházban, melyet Milyen jó lenne nem ütni vissza és Tudod, hogy nincs bocsánat címmel még több száz előadás követ. Magyarország messzire van és A hetedik című önálló albumain a költő megzenésített versei jelennek meg. 2003-ban Az akasztottak balladája címmel François Villon verseit viszi színre. 2004-ben az Új Színházban Faludy György verseit mutatja be Ballada a senki fiáról címmel. 2010-ben Látja Isten, hogy állok a napon című albumán Pilinszky János verseit, 2012-ben Farkashajsza címmel Vlagyimir Viszockij orosz költő és énekes dalait, 2014-ben A föltámadás szomorúsága című albumán pedig Ady Endre megzenésített verseit adja közre.
Munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével, 2011-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. Jelen leírás persze sem az elnyert díjak, sem az életmű tekintetében nem közelíti meg a teljességet, csupán néhány érdekes, fontos elemét emeli ki, melyekért a mai napon igazán boldog születésnapot kívánhatunk Földes László ?Hobonak?.
Pintér Tibor
