A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Alapítása 1872-re nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első őrévé nevezték ki. Xántus ázsiai expedíciója során gyűjtött hatalmas állattani anyagból, valamint 2500 darabos, párját ritkító borneói etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, amellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait.
A mai Néprajzi Múzeum a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának helyszíne, a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia meghatározó magyarországi intézménye. Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez. A múzeum 1973-ban költözött mai helyére, az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban elkészült igazságügyi palotába. Állandó kiállítása ?A magyar nép hagyományos kultúrája? címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A mai ünnepségen kerekasztal beszélgetésekkel, különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tárlatvezetésekkel, kiállításokkal, irodalmi programokkal ünneplik a Néprajzi Múzeum megalakulását. Tanulmányi kiállítás nyílik ?Xántus János, a kortárs kalandor? címmel, bepillantást nyerhetünk a magyarországi bevándorlók tárgykultúrájába, a nap végén pedig Jiddis népdalok szólalnak meg Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Szalóki Ági előadásában. Bővebb információ és részletes program a Múzeum honlapján.
Béres Anna
