Az estet Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából rendezte az MMA.
Csák János köszöntőjében a műhöz kötődő személyes kapcsolódásai mellett arról beszélt, hogy Madách műve, csakúgy, mint Arany János Toldija, mitologikus mű. Felidézte, hogy 2009-ben a The Economist című lap Madách művéről azt írta, hogy a nyugati civilizáció, az emberiség haladásának a legjobb modern parabolája, metaforája az emberi létnek. Felidézte, hogy a mű versenytársa volt Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka és Milton Elveszett paradicsoma. Azt írták, Az ember tragédiája az a mű, amely a leginkább leírja az emberi természetet, tette hozzá. Beszélt arról, hogy Madách Imre közéleti, politikai pályafutása során is összefoglalta azt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről miként alkalmazhatók a saját korára. Az ember tragédiája feldolgozásai kapcsán Csák János kiemelte Jankovics Marcell alkotását. Úgy vélte: Jankovics Marcell és Madách Imre, bár nem hívták őket filozófusoknak, nagy gondolkodók voltak, zsenialitásuk máig ható.
Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében szintén Jankovics Marcell remekét emelte ki. Úgy fogalmazott: Madách Imre és Jankovics Marcell mindketten korszakos jelentőségű alkotók voltak. „A 200 éve Alsósztregován született Madáché a zseniális alapmű, amit Jankovics Marcell a 21. század vizuális nyelvére fordított művészi tehetségével, kifejtve annak képvilágát, az intellektus fölé emelve annak befogadását” – mutatott rá. Megemlékezett arról, hogy Jankovics Marcell több mint két évtizeden át dolgozott a mű filmváltozatának elkészítésén, 2011-re készülhetett el a „minden szín tekintetében egyedi, unikális képvilágú, ugyanakkor egységes egész animációs film”.
„A magyar filmművészet e kimagasló remekműve a madáchi sziklaszilárd alapra épült, a műre, amely az egyetemes emberi kultúra és história 19. századi összegzése, és amely máig sem veszített időszerűségéből, mert létezésünk alapjaira épül” – tette hozzá Turi Attila, aki kitért arra is, hogy bár Madách műve az emberi lét alapkérdéseit igyekszik megválaszolni, nem sorolható egyik történetfilozófiai irányzathoz sem, megközelítése, nézőpontja megismételhetetlenül egyedi.
A kerekasztal-beszélgetésen közreműködött Huszti Péter Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze; Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, a nemzet művésze, valamint Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író. A beszélgetésen Madách művének adaptációi mellett szó esett a mű nemzetközi megítéléséről, valamint a résztvevők műhöz kötődő személyes kapcsolódásairól is.
Az eseményen részleteket mutattak be Jankovics Marcell, az MMA néhai tiszteletbeli elnöke 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája című rajzfilmjéből, valamint az 1969-ben Szinetár Miklós által rendezett tévéfilmből is. Az est moderátora Juhász Anna irodalomtörténész volt.
A műsort Rubovszky Éva, Jankovics Marcell özvegye rendezte.
Fotók: Hegedűs Róbert/MTI
