Madách Imre, a magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja az akkor Nógrád megyei Alsósztregován született 1823-ban.
Becsó Zsolt, a salgótarjáni térség fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen úgy fogalmazott, Madách mindig lenyűgözi rettentő tragédiákkal szegélyezett életútjával, a küzdés feltétlen vállalásával, a haza hősként való szolgálatával, a közjóért tett páratlan erőfeszítéseivel, s a történelem legnagyobb világdrámájának, vagy ha úgy tetszik, emberiségkölteményének megalkotásával.
A politikus kiemelte, hogy a Tragédia szerzőjének szobra éppen rálát a December 8. téren álló, Salgótarján legnagyobb tragédiájának, a sortűznek emléket állító szoborra.
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a központi költségvetésből készült szoboregyüttessel segítségül hívják a nagy drámaírót, hogy a mindennapokban is folyamatosan emlékeztessen arra, hogy itt, Nógrádban is van jövő, innen is lehet példát adni magyarságból, emberségből, tisztességből és hazaszeretetből.
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke ünnepi beszédében felidézte: 1923-ban, Madách Imre születésének 100. évfordulóján Karinthy Frigyes Madách című cikkében azon elmélkedett, milyen jelzőt lehetne a költő nevéhez írni, ha például Goethe „isteni”, és azt állította: Madáchon kívül a világirodalomnak csak egyetlen alakja határozható meg jelző és utónév nélkül, Dante. Emlékeztetett arra, hogy az Írószövetség kezdeményezésére 1964 óta ünnepeljük József Attila születésének napján a magyar költészet napját, és 1964-ben volt Madách halálának centenáriuma is. Murányi Sándor, Nógrád vármegye díszpolgára a szobrot méltatva úgy fogalmazott: tekintetünket fel-, lelkünket megemeli.
Az átadó ünnepségen a szobrot Varga András esperes-plébános szentelte fel.
