Az Erzsébet híd felől érkező látogató a templom déli bejáratától a szentélyig sétálva megilletődik és misztikus hangulatba kerül. Az üvegpadlón át le lehet látni az altemplomba, ahol nemcsak középkori, hanem római kori maradványok is vannak.
A templomnak két korábbi elődje is volt. Az egyik az, amely Szent István korában már bizonyosan itt állt, és a tatárjárás, majd a török megszállás után egyaránt újraépítették. 2010-ben a tisztasági falfestés során fülkékre bukkantak a szentély mögött.
Ezekben több réteg alól freskók kerültek elő. A mész alatt aranyszínre, azaz a sárgának a középkorban az arany ábrázolására használt változatára bukkantak. Ezt a trónus ábrázolásához használták, és hasonló, hasábforma, mint amilyen a Képes krónika címlapján van. Az óvatos és igényes feltárás nyomán a freskó kék, fehér és piros színű részletei is láthatóvá váltak. A központi fülkében a trónon ülő Mária, az ölében ülő Kisjézus és vélhetően Szent Gellért püspök alakja tűnt elő a mészréteg alól.
A színek hatnak ránk, de a festő-restaurátor tapasztalata szerint nem közvetlenül, hanem szellemi módon. Ha a képekbe „belépünk”, megtapasztalhatjuk a színek gyógyító erejét. Művészet és gyógyítás régen nem állt messze egymástól, Lukács evangélista például festő és orvos is volt. A Madonna-képen jelentősége van annak, hogy a palást fehér, az ostya piros, a köpeny pedig kék. A központi nőalak, az anya és fia között bensőséges a kapcsolat. Szakmabeliek és laikusok egyaránt szépségesnek találják a feltárt képet.
A Kisjézus kék köpenykéjéhez magyar legenda fűződik, amit egy ősnyomtatványból ismerünk.
Thomas Fremperger latin nyelvű írása Kazinczy Ferenc tulajdonában volt, majd a sárospataki könyvtár őrizte. A második világháború során a szovjetekhez került, és csak a rendszerváltozás után kaptuk vissza. Arról szól, hogy IV. Béla királyunk felesége, Mária királyné káplánjának látomása van a Kisjézusról, és a kérésére kék köpenyt készítenek a szellemalak számára, amelyet aztán ereklyeként a kincstárban őriznek. Innét ajándékozás révén Kölnbe szállítják, és hosszú ideig magyar zarándokok tiszteletének tárgya. Az egyik ujját levágják, és a király a Domonkos-rendi apácák kolostorának adományozza, ahol a mai Margit-szigeten ekkor a lánya, Margit is él.
A feltárás folytatódik. A következő időszakban Derdák Éva vezetésével a Jézus szíve kápolna falainak festékrétegei alól próbálják elővarázsolni a régebbi korok emlékeit. A freskófeltáráshoz kapcsolódó tanulmányok megtalálhatók a templom történetét bemutató könyvben, amelyet helyben meg lehet vásárolni.
Nyitókép forrása: Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
