A Mágikus kör festményein keresztül bontakoznak ki Czóbel kapcsolatai

A 20. század eleji magyar modernizmus meghatározó művészei és a mecénások, műgyűjtők köre a szentendrei Czóbel Múzeum új kiállításának két fő témája. Az idén ötvenéves múzeumban március 29-én nyílik meg a Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra című átfogó kiállítás.

Czóbel Béla: Lehel Ferenc Nagybányán, 1904 olaj, vászon, 95x93 cm
Czóbel Béla: Lehel Ferenc Nagybányán, 1904, olaj, vászon, 95 × 93 cm

Czóbel Béla (1883–1976) az első magyar festőművész volt, aki még életében – 92 éves korában – önálló múzeumot kapott Szentendrén, a templomdombon. Az 1975 nyarán megnyílt múzeumot a művész születésének századik évfordulóján új szárnnyal bővítették. A múzeum impozáns miliőjében nyíló, Mágikus kör című új kiállításban felvillanó párhuzamos életpályák körülírják Czóbel társadalmi, szellemi környezetét, katalizátorszerepét a 20. század eleji magyar modernizmusban. Érzékeltetik bátor és provokatív, a valóság alapjaiból kiinduló, nem a divatos absztrakció felé igyekvő, valóságalapú festészetének aktualitását.

Több különálló műcsoportban követhetjük az alkotófolyamatok fázisait, a korán elvesztett nagybányai Maticska Jenő, a Párizst járt nagy előd, Rippl-Rónai József és a fiatalok, Körmendi Frim Ervin, Gráber Margit, Perlrott-Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Ziffer Sándor, Vörös Géza, a Nyolcak tagjai közül Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső műveiből összeállított festményanyagban. A művész második felesége, Modok Mária és a szentendrei alkotók munkáival bővített közös szekció rajzolja ki Czóbel Nagybánya–Szentendre–Párizs-tengelyen mozgó, változatos életútjának művészeti kontextusát.

Mecénásai, akik barátként voltak jelen Czóbel mellett élete végéig, nagymértékben hozzájárultak a festő mai napig tartó szárnyalásához. Napjaink aukciós rekordjai között 2024 decemberében a Kieselbach Galéria Czóbel Kislány az ágy előtt című korai vásznának magas leütési árával felrobbantotta az internetet, ezzel is bizonyítva, hogy Czóbel munkássága ma is megkerülhetetlen.

Czóbel Béla: Grossouvre, 1925 olaj, vászon, 65 x 81 cm
Czóbel Béla: Grossouvre, 1925, olaj, vászon, 65 × 81 cm

A kiállítás előkészítése alatt számos múzeummal és magángyűjtővel működtek együtt. A National Museum Szczecin, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Virág Judit Galéria, a Kieselbach Galéria, Csire László, Egri János, Erdész László, Feuer András, Germán Kinga, Haas János, Nagy András, Nagy Gabriella, Srankó Balázs és Nikoletti Zsófia, valamint a két legtöbb Czóbel-művel rendelkező gyűjtő, Antal Péter és Klein Gábor folyamatos gyűjtési és forráskereső munkája segítette a kiállítás létrejöttét.

A tárlat idején megjelenő, Mágikus kör című nagy volumenű tanulmánykötet az elmúlt négy év Czóbel-kiállításainak (Két Paletta, Paletták) tanulságait dolgozza fel új nézőpontok, kutatások mentén, melyek rávilágítanak a művész munkásságában rejlő mélységekre, valamint feleségével, Modok Máriával, illetve pályatársaival, Kernstok Károllyal és Hatvany Ferenccel való kapcsolatára.

A Klein Gábor anyagi támogatásával megjelenő kiadványban közlik Kratochwill Mimi legutolsó tanulmányát, amellyel nemcsak a kiváló művészettörténészre emlékeznek, hanem az ő részvételével megvalósult Czóbel Múzeum 1975-ös nyitásának ötvenedik évfordulójára is.

A megnyitóról további információ itt található.

Ez is érdekelheti

Háromszáznegyvenmillióért kelt el a Kislány ágy előtt a Kieselbach Galéria árverésén

Komoly sikerrel zárult a Kieselbach Galéria december 10-én megrendezett árverése, ahol jó néhány kép esetében koppant az aukcióskalapács 100 millió forint körül. Czóbel Béla Kislány ágy előtt című 1905-ös remekműve pedig 340 milliós leütési árával nemcsak életműrekordot jelent, hanem egyszersmind ez lett az esztendő eddigi legmagasabb áron eladott magyar műalkotása is.

Miért ejt rabul Czóbel Kislány ágy előtt című festménye?

Kétségtelen, hogy a 20. század modern magyar festészetének egyik legemblematikusabb mesterműve, állítja Barki Gergely Czóbel Béla alkotásáról, amely most a Kieselbach Galéria téli aukciójának szenzációja. De mitől is lesz ez fő mű? – kérdeztük a művészettörténészt.