A Mágikus kör festményein keresztül bontakoznak ki Czóbel kapcsolatai

Program

A 20. század eleji magyar modernizmus meghatározó művészei és a mecénások, műgyűjtők köre a szentendrei Czóbel Múzeum új kiállításának két fő témája. Az idén ötvenéves múzeumban március 29-én nyílik meg a Mágikus kör – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra című átfogó kiállítás.

Czóbel Béla: Lehel Ferenc Nagybányán, 1904 olaj, vászon, 95x93 cm
Czóbel Béla: Lehel Ferenc Nagybányán, 1904, olaj, vászon, 95 × 93 cm

Czóbel Béla (1883–1976) az első magyar festőművész volt, aki még életében – 92 éves korában – önálló múzeumot kapott Szentendrén, a templomdombon. Az 1975 nyarán megnyílt múzeumot a művész születésének századik évfordulóján új szárnnyal bővítették. A múzeum impozáns miliőjében nyíló, Mágikus kör című új kiállításban felvillanó párhuzamos életpályák körülírják Czóbel társadalmi, szellemi környezetét, katalizátorszerepét a 20. század eleji magyar modernizmusban. Érzékeltetik bátor és provokatív, a valóság alapjaiból kiinduló, nem a divatos absztrakció felé igyekvő, valóságalapú festészetének aktualitását.

Több különálló műcsoportban követhetjük az alkotófolyamatok fázisait, a korán elvesztett nagybányai Maticska Jenő, a Párizst járt nagy előd, Rippl-Rónai József és a fiatalok, Körmendi Frim Ervin, Gráber Margit, Perlrott-Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Ziffer Sándor, Vörös Géza, a Nyolcak tagjai közül Berény Róbert, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső műveiből összeállított festményanyagban. A művész második felesége, Modok Mária és a szentendrei alkotók munkáival bővített közös szekció rajzolja ki Czóbel Nagybánya–Szentendre–Párizs-tengelyen mozgó, változatos életútjának művészeti kontextusát.

Mecénásai, akik barátként voltak jelen Czóbel mellett élete végéig, nagymértékben hozzájárultak a festő mai napig tartó szárnyalásához. Napjaink aukciós rekordjai között 2024 decemberében a Kieselbach Galéria Czóbel Kislány az ágy előtt című korai vásznának magas leütési árával felrobbantotta az internetet, ezzel is bizonyítva, hogy Czóbel munkássága ma is megkerülhetetlen.

Czóbel Béla: Grossouvre, 1925 olaj, vászon, 65 x 81 cm
Czóbel Béla: Grossouvre, 1925, olaj, vászon, 65 × 81 cm

A kiállítás előkészítése alatt számos múzeummal és magángyűjtővel működtek együtt. A National Museum Szczecin, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum Deák Gyűjteménye, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Virág Judit Galéria, a Kieselbach Galéria, Csire László, Egri János, Erdész László, Feuer András, Germán Kinga, Haas János, Nagy András, Nagy Gabriella, Srankó Balázs és Nikoletti Zsófia, valamint a két legtöbb Czóbel-művel rendelkező gyűjtő, Antal Péter és Klein Gábor folyamatos gyűjtési és forráskereső munkája segítette a kiállítás létrejöttét.

A tárlat idején megjelenő, Mágikus kör című nagy volumenű tanulmánykötet az elmúlt négy év Czóbel-kiállításainak (Két Paletta, Paletták) tanulságait dolgozza fel új nézőpontok, kutatások mentén, melyek rávilágítanak a művész munkásságában rejlő mélységekre, valamint feleségével, Modok Máriával, illetve pályatársaival, Kernstok Károllyal és Hatvany Ferenccel való kapcsolatára.

A Klein Gábor anyagi támogatásával megjelenő kiadványban közlik Kratochwill Mimi legutolsó tanulmányát, amellyel nemcsak a kiváló művészettörténészre emlékeznek, hanem az ő részvételével megvalósult Czóbel Múzeum 1975-ös nyitásának ötvenedik évfordulójára is.

A megnyitóról további információ itt található.