A Mágnás Miskát a Királyi Színház mutatta be 1916-ban Rátkay Mártonnal és Fedák Sárival a főbb szerepekben. A gróffá öltöztetett lovászfiú − az úrrá varázsolt cseléd − története, amelyben a főhős kifigurázza és megleckézteti a gazdagokat, úgy tűnik, minden korban aktuális.
Az elmúlt évtizedek alatt a cselekményt a színházak és íróik a maguk képére formálták, más-más hangsúlyokkal és ízekkel alakítva a figurákat és a mondanivalót. Így Miska volt már népi hős, szocialista fegyver, Baracs Iván − néha István − vasútépítő mérnök, a szegénységből feltörekvő igazságosztó. „De a Korláth család és velük együtt Pikszi, Mikszi minden változatban lelkesen raccsolt, ahogy Marcsa szíve is minden előadásban rettentően fájt az ő Miskája után" − áll a darab ismertetőjében.
Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor Mágnás Miska című operettjét a újra a nagyszínpadon láthatja a közönség. Az 1916-os operett vígszínházi változatát Eszenyi Enikő és Vörös Róbert készítette.
Eszenyi Enikő elmondta, hogy Vörös Róbert dramaturggal minden változatot újraolvastak, és úgy gondolták, hogy az 1916-os ősváltozat áll legközelebb a szívükhöz.
„Nagyon megtetszett arányossága, humora, játékossága és szemtelensége" − fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy ezt az ősváltozatot „karcolták" meg, kerestek olyan új kifejezéseket, hangsúlyokat a szövegkönyvben, amelyek a mai életünkre reflektálnak. Mint mondta, egy vadul, szenvedélyesen, jól eljátszott színházi előadás megmutatja a történet minden vetületét, mélységét, fényét, és így a mű egész gazdagsága láthatóvá, hallhatóvá válik.
A darabban többek között Hirtling István, Bandor Éva, Dobó Enikő, Ertl Zsombor, Horváth Szabolcs, Orosz Ákos, Szilágyi Csenge, ifj. Vidnyánszky Attila és Márton András játszik.
Az előadás díszletét Antal Csaba, a jelmezeket Pusztai Judit tervezte. A produkció karmestere Kovács Adrián és Mester Dávid, zenei vezetője, karmestere Rácz Márton.
