 |
"Betléren úgy maradt meg minden, ahogy azt az Andrássy-család a második világháború után hagyta" - mondta el a műemlékem.hu-nak a kastély igazgatója. Eva Lazarova szerint a háborúnak csak a szele érintette ezt a dél-szlovákiai térséget, ráadásul a helybéliek szerették az Andrássyakat, a vadászkastélyukat, ezért megvédték a fosztogatástól, csakúgy mint a közeli krasznahorkai várkastélyt. Az épület mellett megkímélték és megőrizték az edényeket, a bútorokat, az ágyneműket, a festményeket és a tizenötezer kötetes könyvtárat is, pedig abban igazi ritkaságok, még egy 1564-es Dürer-kötet is akadt.
Az ötvenes években ugyan felmerült, hogy szakközépiskolát telepítsenek a kastélyba, azonban a felülről érkező szándékot a település vezetőinek sikerült megtorpedózniuk. Így a betléri kastély Csipkerózsika-álmát alhatta, míg a fellendülő turizmus révén a térség egyik legkedveltebb kirándulóhelyévé nem vált. "Évente nyolcvan-kilencvenezer látogatónk van. Legnagyobb számban természetesen szlovákok, aztán létszámban a magyarok következnek. Örömteli, hogy már a nyugatiak is felfedezték a kastélyt" - mondta Eva Lazarova, hozzátéve, hogy vonzerő a műemléket körülvevő, jelenleg 57 hektáros, 1792-95 között tervezett parknak is köszönhető.
A betléri kastély kincsei közül néhányat hamarosan a gödöllői kastélyban láthatnak az érdeklődők. Június 5-én nyílik meg ugyanis a gróf Andrássy Gyula életét bemutató kiállítás, amelyre a betléri kastély a többi között a kiegyezés utáni első miniszterelnök portréját és az államférfi szüleit (gróf Andrássy Károlyt és Szapáry Etelka grófnőt) ábrázoló Barabás Miklós festette festményt is kölcsönzi.
A tárgyak egészen szeptemberig maradnak az Erzsébet királyné életében jelentős szerepet játszó idősebb Andrássy Gyula emlékét méltató kiállításon, ekkor viszik csak vissza Betlérre. A hajdani miniszterelnök egész életében kötődött a gömöri térséghez: valószínűleg Oláhpatakon született, gyermekkorában és idősen visszavonulva is Tőketerebesen élt és ott helyezték nyugalomra a kastélyuk parkjában álló mauzóleumban.
