(MTI) - Magyar-amerikai vegyes bizottság jött létre a magyarországi holokauszt iratainak feltárására; Gecsényi Lajos, a testület szakmai vezetője az MTI-nek csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy évek óta zavartalanul folyik a dokumentumok átadása, amit csak az évtizedekkel ezelőtti iratmegsemmisítések nehezítenek.
Sem a levéltárosszakma, sem a politika nem akadályozza a magyarországi holokausztra vonatkozó iratok feltárását, hozzáférhetővé tételét, ez senkinek sem érdeke - mondta Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója.
Karsai László történész és munkatársai az izraeli kormányzati szervként működő Jad Vasem Intézet megbízásából már az 1990-es évek közepe óta kutatják ezeket az iratokat. 2001-ben a magyar kormány és az izraeli intézet egyezményt kötött, melynek értelmében a magyar fél az adatvédelmi szabályok betartásával el is küldi az újonnan feltárt holokausztiratokról készült mikrofilm-másolatokat. Hasonló egyezmény született 2003-ban a washingtoni, szintén kormányzati szervként működő holokausztintézettel is, melynek eddig több mint 30 ezer mikrofilmet adtunk át - mondta a főigazgató.
Hozzátette, Washington mégis újra meg újra felveti, hogy fontos iratok hiányoznak, például a munkaszolgálattal, a csendőrséggel, a Zsidó Tanáccsal, illetve a az elkobzott zsidó vagyonokkal kapcsolatban.
A amerikai szenátus, illetve a képviselőház több tagja, köztük Hillary Clinton is levélben fordult a magyar miniszterelnökhöz, hogy az ügyben vesse latba befolyását. Továbbá az amerikai Külügyminisztérium holokausztügyekben eljáró különleges megbízottja is felkereste Gecsényi Lajost a napokban.
A főigazgató az origo internetes hírportál információját megerősítve elmondta: Szilvásy György kancelláriaminiszter megbízásából létrejött a vegyes bizottság, amelynek tagja Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért felelős szakállamtitkár, továbbá a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a kulturális tárca levéltári osztályainak képviselői, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az országos levéltár, a Hadtörténeti Levéltár, illetve a Fővárosi Levéltár szakemberei. A november 21-i alakuló ülésen részt vett a washingtoni múzeum nemzetközi projektigazgatója és levéltárosa, továbbá az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének második embere.
A bizottság amerikai tagjai az elmúlt napokban sorra látogatták
a hadtörténeti, az országos levéltárat, a titkosszolgálatokat, a kulturális minisztériumot, a belügyi levéltárat és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát.
Arra a felvetésre, hogy Lengyelországban, Németországban, Romániában sokkal több holokausztiratot találtak mint Magyarországon, Gecsényi Lajos megjegyezte: ennek sok különféle oka lehet. A még fellelhető iratok mennyisége függhet az ország méretétől, a titkosszolgálatok egykori pozíciójától, de attól is, hogy hol milyen károkat okozott a világháború.
Romániában és a Szovjetunióban más volt a titkosszolgálatok helyzete, érintetlenül megvannak az irattáraikban őrzött dokumentumok 1920-tól, illetve 1917-től. Ugyanakkor amit Magyarországon az államvédelem összegyűjtött, azt az 50-es évek végétől elkezdték visszaadni a belügynek. A 60-70-es, 80-as években pedig több olyan selejtezés volt, amelyről nem készült jegyzőkönyv - magyarázta a szakember.
Korábban voltak olyan sajtóhírek, hogy a belügyminiszter 1990-ben térdig járt a holokausztiratokban a Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében, illetve, hogy 1 dollárért vásárolt a Jad Vasem intézet holokausztiratokat Magyarországról. A szakemberek ezeket a lapinformációkat máig nem tudták leellenőrizni - mondta Gecsényi Lajos.
Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy a magyar államról a nemzetközi közvéleményben időről időre olyan hírek jelennek meg, hogy nem adja vissza a világháborúban, illetve azt követően elrabolt műkincseket és eltitkolja a holokausztra vonatkozó dokumentumokat, Gecsényi Lajos elmondta: évek óta bizonygatja a nemzetközi fórumok előtt, hogy a holokausztiratok megsemmisültek, mégis "a szőnyeg szélére állítva szégyenkeznie kell".
Ez a szituáció független az aktuális kormány politikai összetételétől, 2002 előtt is adódtak hasonló helyzetek. Azt pedig nagyon nehéz bizonyítani ezekről az iratokról, hogy nincsenek, pedig ebben a kérdésben Magyarországon senkinek sem érdeke elhallgatni az igazságot - hangsúlyozta a főigazgató.
"A bizottság felállításának célja, hogy a nemzetközi közvéleményben helyreállítsa Magyarország hitelét, becsületét, aminek csorbítására egyébként semmi okot nem szolgáltattunk" - mondta Gecsényi Lajos.
Hozzátette: amerikai kollégái azt kérdezgetik: vannak-e olyan helyen iratok, amiről ő sem tud. Miután azonban a belügyi és a titkosszolgálati levéltárak iratkezelése is az országos levéltár szakmai ellenőrzése alatt áll, a válasz egyértelműen nemleges.
A vegyes bizottság munkájának eredménye elsősorban az lehet, hogy kiderül, miként tűntek el az iratok, kisebb részben pedig megeshet az is, hogy előkerülnek eddig ismeretlen dokumentumok. Erre példa lehet, hogy az egyik, azóta már megszűnt bankban gyűjtötték a második világháborúban a németek által a zsidóktól elrabolt értéktárgyakat, ezért ennek a banknak az iratai fontosak lehetnek.
De azt a lehetőséget is vizsgálni kell, hogy a szovjet csapatok vittek el ilyen iratokat, hiszen arról konkrét információ van, hogy az egyik orosz hadtörténeti levéltárban 45 ezer, a központi csendőrparancsnokságról származó megfigyelési karton találtak. Semmi nem zárja ki, hogy a szovjet csapatok a második világháború során holokausztiratokat is magukkal vittek volna.
