(MTI/AFP) - A ENSZ-szervezet kétévente tanácskozó nemzetközi tanácsadó bizottsága június közepén a dél-afrikai Pretoriában tartott ülésén 38 újabb írott, illetve audiovizuális dokumentumot vett fel A világ emlékezete listára, amelyen eddig 120 dokumentum szerepelt.
A világ emlékezete programja keretében a listára felvett 38 új dokumentum között egyebek közt Nelson Mandela dél-afrikai polgárjogi harcos perének iratai, az argentin diktatúra archívuma, Svédországból Ingmar Bergman filmrendező és az Alfred Nobel-család irattára, Szlovákiából a Besztercebányán őrzött 17-20. századi felvidéki bányatérképek, illetve az Óz, a csodák csodája című amerikai filmklasszikus szerepel.
A világ emlékezete programja 1992-ben indult és célja a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró, ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítása, megőrzése és széles körű megismertetése a Világörökséghez hasonló A világ emlékezete listán.
Magyarország két dokumentummal pályázott a pretoriai ülésen: a középkori térképen kívül szerette volna felvetetni a listára Kodály Zoltán, Bartók Béla és követőik által gyűjtött klasszikus népzenei kollekciót is. A Tabula Hungariae 1528. májusában jelent meg Ingolstadtban. A térképet évszázadokon keresztül csak leírásokból ismerték a kutatók és az érdeklődők, míg az 1880-as években váratlanul elő nem bukkant az ismeretlenség homályából. A könyvgyűjtő Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és később annyi más ritkasággal együtt 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményének ajándékozta.
E térkép hitelesen hozza elénk a Mohács előtti Magyarország képét, segítségével bepillantást nyerhetünk abba a tudásanyagba, amellyel eleink Magyarországról és annak környezetéről bírtak. E mű segítségével például feltárul az a településszerkezet, amely a középkori Magyarországon a XVI. század elejére kialakult, és amelynek egy része a 150 éves török uralom alatt el is pusztult. A készítő egy bizonyos Lázár (kereszt)nevű személy volt a XVI. század első évtizedeiben. Joggal vélhető, hogy Lázár a maga korában nem lehetett olyan társadalmi helyzetű személy, aki kortársai érdeklődését magára vonhatta volna.
Foglalkozásáról a források csak az tartották szükségesnek lejegyezni, hogy "secretarius", azaz "titkár" lehetett, és a térképet készítő Lázár Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek idején és környezetében élt és működött. Bakócz a XVI. század elején Magyarországon egyszerre töltötte be a legmagasabb egyházi (prímás, esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka) és világi (fő- és titkos kancellár) méltóságot is. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük. Csak "hozzáértő" ember volt, tanulmányait a mai középfokú oktatásnak megfelelő iskolák keretei között végezhette, azaz "deák" volt. A szerzőt a források magyarként említik, és ezt térképének névanyaga is egyértelműen megerősíti. A térképből csak egyetlen példány ismert a világon.
