Az Alexandriától 50 kilométerre nyugatra, a Földközi-tenger partján lévő templomot feltehetően II. Ptolemaiosz Philadelphosz (i.e. 309-246) idején emelték Ízisz és Ozirisz tiszteletére. Később hozzáépítettek, majd keresztény templom települt falai közé.
A magyar szakemberek feladata az volt, hogy a híres szerelmespár vélelmezett sírját rejtő aknák, gödrök után kutassanak. Az egyiptomi királynő sírját azért feltételezik itt - mondta Vanek Zsuzsanna egyiptológus, a magyar expedíció vezetője, aki a napokban tért haza Egyiptomból -, mert tavaly Taposiris Magnában Kleopátrának tulajdonított szoborfejet találtak. Ez azonban nem jelenti, hogy ott is nyugszik, hiszen a legtöbb templomban fogadalmi szobrokat helyeztek el. Feltételezhető, hogy a Kleopátra-fej is egy fogadalmi szobor része. A Ptolemaiosz-korban az uralkodók istenként jelentek meg a tömegek előtt. Kleopátrát általában Íziszként ábrázolták, így Taposiris Magnában fogadalmi ajándékként helyezhették el a Kleopátra-szobrot - fejtette ki a magyar kutató.
Az egyiptológusok nagy része sem ért egyet az elmélettel, miszerint a legendás ókori szerelmespár a templomban nyugodna. "Az ősi egyiptomiak ugyanis nem temetkeztek a templomokban. Kleopátra idejében, az i.e. 1. században Taposiris Magna egy működő templom volt, nagyon sokan jöttek ide messzi földről, a templomban is aludtak, vagyis kizárt, hogy titokban el lehetett volna temetni Kleopátrát vagy Antoniust" - magyarázta Vanek Zsuzsanna. "Felmértük az egyiptomi fél által kért területet és csupán a keresztény templomban találtunk három aknát. Mi aknának nevezzük, de előfordulhat, hogy ezek beásások, vagy más képződmények, ez majd a terület feltárásakor derül ki. A síraknát, amelyet a dominikai régészek és Záhi Havvász keresett, nem találtuk meg" - hangsúlyozta az egyiptológus.
Érdekességként említette a templom északnyugati sarkában lévő 9 méter mély aknát, amely eredetileg kőbánya volt. Ennek a közepében mesterségesen építettek fel kövekből egy körülbelül 1,8 x 1,5 méteres aknát. A templom későbbi átépítése során a kőbányát törmelékkel töltötték fel, így az aknának csupán a teteje látszott ki. "A dominikai régész, Kathreen Martinez úgy vélte, hogy itt lehet Kleopátra sírja. Ez azonban kizárt, az akna nagyon keskeny, ráadásul oldalkamrái sincsenek" - magyarázta.
Az akna feltárásakor két, csecsemőpózban elhelyezett csontvázat találtak. A nyakukon az Ozirisz-papok jelvényét viselték, ebből feltételezik, hogy két Ozirisz-pap földi maradványairól van szó. "A csontvázak pozíciója nagyon furcsa, Kleopátra korában már nem helyezték a holttesteket magzati pózba. Nem igazán lehet tudni, hogyan kerültek oda, a rejtély megoldásához további vizsgálatok szükségesek, de kizárt, hogy abban az aknarészben lenne Kleopátra sírja" - hangsúlyozta Vanek Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a felmérést már több expedícióval is elvégeztették, ám senki sem jutott semmiféle eredményre.
A magyar expedíció szintén a Legfelsőbb Régészeti Tanács felkérésére georadarméréseket végzett tíz helyen a Királyok Völgyében és a Nyugati Völgyben is. "A Királyok Völgyében III. Ramszesz sírja közelében találtunk egy aknát, mellette pedig feltehetően munkások kunyhóinak nyomai vannak a földben 2-3 méteres mélységben. Ami a nagyobb attrakció számunkra, a Nyugati Völgyben Ai fáraó sírja előtt találtunk egy nagyméretű aknát. Pontosan nem is tudtuk lemérni a mélységét, 5 méternél biztos, hogy mélyebb. Lehet, hogy egy másik sírt találtunk előtte, vagy egy rejtekhelyet, de ezt is csak a régészeti feltárás igazolhatja" - összegezte Vanek Zsuzsanna.
Az expedíciót szakemberekkel a Baranya megyei múzeumok igazgatósága segítette, a Catering Kft. pedig az igen drága műszaki felszerelést biztosította. A projekt anyagi hátterét a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem és a Horus Alapítvány teremtette meg.
