(MTI) - Szabó Zoltán doktorandusz keletkutató, a program irányítója elmondta: az expedíció célja, hogy bemutassa a csatorna mentén élő népeket, nemzetiségeket, azok kézműves kultúráját, gazdasági tevékenységét. Egy navigációs rendszerrel pontról pontra lehet majd rögzíteni az út mind az 1800 kilométerét. A teljes távból 1000 kilométert vízi úton tesznek meg, a többit pedig egyéb közlekedési eszközökkel.
Bárdi László, a program szakmai tanácsadója szerint a Nagy-, vagy más néven a Császár-csatorna, amelyet 2502 évvel ezelőtt kezdtek el építeni, a világ legnagyobb mesterséges vízi útja. A csatorna a Nagy Fal mellett az ókori Kína második legendás alkotása. Az ősi Kínában a folyók jelentették a szállítási, közlekedési utakat. Miután a folyók nyugat-keleti irányban folynak, szükség volt egy észak-déli irányú vízi összekötetésre. A csatornát egyébként utoljára teljes hosszában az utolsó kínai császári család, a Csing-dinasztia uralkodója hajózta végig több mint 250 évvel ezelőtt. Bárdi László közölte: a csatorna karbantartását idővel belháborúk miatt elhanyagolták, egyes szakaszai eliszaposodtak, eltömődtek. Napjainkban a csatorna újraéled, egyrészt a turistaforgalom, másrészt a kínai dinamikus fejlesztésekhez kapcsolódó építőanyag-szállítások miatt. Jövőre a pekingi olimpia vizes versenyeit bonyolítják itt, két év múlva pedig Kína a Császár-csatorna felvételét kéri az UNESCO világörökségi listájára. Az expedíció május 23. és június 22. között tartózkodik Kínában, útjáról film készül, amelyet a Duna Televízió mutat be.
