Animációk, dokumentumfilmek, kísérleti alkotások, megunhatatlan klasszikusok, mozi- és tévéfilmek: a Filmio kínálata szinte folyamatosan bővül, mára már egészen biztos, hogy legyen szó bármilyen korosztályról, érdeklődési körről vagy alkalomról, mindenki talál kedvére valót a virtuális polcokon. Magyar filmek A-tól Z-ig: kategóriákra bontva böngészhetünk a rengeteg filmes alkotás között. Mi is ezekből merítettünk.

Animáció

A nagy klasszikusok között a kisebbek és a felnőttek is egyaránt találhatnak szórakozást az animációknál. Olyan filmek vannak itt, mint az 1984-es Hófehér, Nepp József első egész estés filmje, amely az általa etalonként tisztelt klasszikusnak, a Disney-féle Hófehérke és a hét törpének mutat szamárfület azzal, hogy fonákjára fordítja a közismert mese történetének alapmotívumait. Nepp József a bemutatás évében életműdíjat kapott a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon az 1980-as évek magyar valóságának címzett fricskákat felvonultató filmért.

De itt van még Ternovszky Béla örök érvényű és világhírű Macskafogója 1986-ból, a Dargay Attila rendezte, 1981-es Vuk, de olyan kincseket is megtalálhatunk, mint Cakó Ferenc epigrammatikus tömörségű gyurmafilmje, az 1981-es Ad astra vagy Macskássy Kati szociografikus animációs dokumentumfilmje, az Ünnepeink szintén ebből az évből, mely a magyar történelem különféle állomásait, nemzeti ünnepeinket mutatja be kisiskolások szemszögéből. A magyar animáció hírnevét jelenleg is számtalan ígéretes alkotó öregbíti, reméljük, idővel ezekből az alkotásokból is kerül fel a Filmio oldalára.

Dokumentumfilm, dráma

A dokumentumfilmek közül is nagyon nehéz a választás. Személyes favoritjaink közé tartozik Almási Tamás 2015-ös tititája, amiben megismerhetjük a 18 éves Antit, a tehetséges, cigány származású fiút, aki felvételt nyer a Snétberger Zenei Tehetségközpontba, ahol tanulhat, azonban számos nehézséggel kell megküzdenie. Szintén érzékeny témát érint Visky Ábel idén bemutatott alkotása, a Mesék a zárkából, melyben börtönbüntetésüket töltő apák írnak meséket otthon lévő családjaiknak, ezeket aztán segítenek megfilmesíteni nekik. A számos rangos fesztivált megjárt, a fogvatartottak és szeretteik kapcsolatát bemutató Mesék a zárkából az egyik legnagyobb kedvencünk volt az elmúlt év filmes terméséből, de emellett bátran ajánlunk olyan régebbi kincseket is, mint Szomjas György 1970-es kisfilmje.

A Nászutakban a rendező egy sajátos szubkultúra életét, szokásait és motivációit mutatja be őszintén, sallang nélkül, finom humorral. A középpontban a hatvanas-hetvenes években divatos jelenség, az úgynevezett digózás áll. Fiatal lányok mesélnek arról, hogyan ismerkednek meg olasz turistákkal a márkás nyugati cuccok, a jobb élet meg az esetleges házasság reményében.

A dráma mint műfaji meghatározás igen kiterjedt, így az ezzel a szóval jelölt „polcon” természetesen a legváltozatosabb filmes alkotásokat találjuk, nagyszerű filmeket az elmúlt évekből éppúgy, mint örökzöldeket. Bármikor újra tudjuk nézni Mészáros Márta személyes ihletésű, az 1940-es évektől az ’56-os forradalom leverése utáni időszakig ívelő Napló-filmjeit (Napló gyermekeimnek – 1984, Napló szerelmeimnek – 1987, Napló apámnak, anyámnak 1990), Szabó István személyes hangvételű nemzedéki közérzetfilmjét, az 1964-es Álmodozások korát vagy épp az egy évvel ezután bemutatott, nemzetközileg elismert, alapműnek és filmtörténeti mérföldkőnek számító Szegénylegényeket Jancsó Miklós rendezésében.

Ugyanígy megunhatatlan számunkra az 1971-es Szinbád is: Huszárik Zoltán az első nagyjátékfilmjével korszakos jelentőségű művet alkotott, de említhetjük Az én XX. századomat is, Enyedi Ildikó különleges hangvételű, varázslatos filmmeséjét 1988-ból, amellyel a rendező üstökösként robbant be a világ filmművészetébe. De itt találunk még olyan „frissebb” alkotásokat is, mint Szilágyi Zsófia Egy nap című műve, mely személyes kedvencünk volt 2018 magyar filmes felhozatalából. Ugyanitt böngészve találjuk Reisz Gábor generációs közérzetfilmjét, a kultikussá avanzsált VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant (2014), valamint Hajdu Szabolcs hiánypótló, a közönség és a kritikusok körében is hangos sikert aratott Ernelláék Farkaséknál (2016) című szerzői filmjét.

Életrajzi művek, ifjúsági és kalandfilmek

Huszárik Zoltánnak a már említett Szinbád után sajnos csupán egyetlen további nagyjátékfilm adatott: több megvalósulatlan terv után a magyar festészet öntörvényű zsenijéről, Csontváry Kosztka Tivadarról készíthetett monumentális mozidarabot. A Csontváryval (1979) nem „tisztán” életrajzi mű született, hanem egy költői vallomás a művészet lényegéről, az alkotó ember és a valóság viszonyáról, melyben egymásra vetül a filmrendező, a festő és a festőt megformáló színész útja a művészi látás megértése felé.

Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regényéből készült az 1979-ben bemutatott ifjúsági film, az Égigérő fű Palásthy György rendezésében. A film zenéjét a Locomotiv GT szerezte, és egy életre megjegyeztük belőle a sóhajtó mondatot: „Csak a szép zöld gyep, az fog hiányozni!”

A kalandfilmek között a magyar viszonyokra átültetett spagettiwestern kapta a főszerepet: a nemrégiben elhunyt Szomjas György műfajt teremtett, nélküle nem tudnánk olyan egyértelműen, mi is az az eastern. Csikóskalap, csárda, karikás ostor – az 1976-os Talpuk alatt fütyül a szél szerintünk bármikor remek választás. Pont úgy, mint a Rosszemberek (1979) látványos akciójeleneteivel és fordulatos meseszövésével.

Kísérleti film, krimi

Kísérleti film – kissé megfoghatatlan ez így, de kétségtelen, hogy számos maradandó alkotást takar, melyek közül többet is megnézhetünk a Filmio oldalán. Amerikai anzix (1975): migráns negyvennyolcas magyar katonatisztek az amerikai polgárháborúban. Bódy Gábor különleges filmnyelvi kísérletében nem a miről, hanem a hogyan az igazán érdekes.

A magyar neoavantgárd jelentős alkotója, Erdély Miklós a Balázs Béla Stúdióban készített munkáival nagyban hozzájárult az experimentális film hetvenes-nyolcvanas évekbeli hazai virágzásához. Az Álommásolatokban (1977) arra kérte szereplőit, hogy meséljék el egy-egy álmukat, majd az elbeszélt álmok eljátszatására, rekonstrukciójára tett kísérletet. A kamera előtt kibontakozó szituációk egyszerre vetnek fel kérdéseket a pszichológia és az ismeretelmélet számára. Huszárik Zoltán különleges alkotói világához új filmnyelvi megoldásokat keresett. Az 1965-ös Elégia ennek a folyamatnak fontos mérföldköve. Olyan egyedülálló mozgóképes kísérlet, mely új látásmódot teremtett. A film alapötletét Nagy László 1963-as verse, a Búcsúzik a lovacska ihlette.

Krimikért sem kell feltétlenül a külföldi kínálathoz nyúlnunk. András Ferenc új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet a Dögkeselyűben (1982), melyben Cserhalmi György ikonikus alakítást nyújtott taxisofőrként. Bergendy Péter történelmi thrillerjét, a Trezort (2018) megtörtént események ihlették. A film az 1956-os szabadságharc bukása után játszódik a Belügyminisztérium föld alatti trezorjában, ahol egy izgalmas, fordulatos játszma veszi kezdetét, melyben senki és semmi nem az, aminek látszik.

Melodráma, némafilm

Főként klasszikusok várnak minket a melodrámák között. A Halálos tavasz Kalmár László rendezésében készült, 1939-ben mutatták be. Zilahy Lajos regényének filmváltozata a magyar film noir egyik kiemelkedő darabja, egy öngyilkosság krónikája a régi idők Budapestjén. A jelenetek fülledt erotikája a maga nemében nagyon merész volt, a házasságon kívüli nemi élet és az öngyilkosság kérdései korábban nem jelenhettek meg a vásznon. Ez volt Karády Katalin első filmszerepe, ami nagyban hozzájárult a színésznő későbbi legendájához. Az 1983-as Eszkimó asszony fázik abszurd szerelmi háromszög az underground zenei élet sűrűjében. Xantus János filmje az új érzékenységnek nevezett irányzat egyik alapműve és máig legnépszerűbb darabja, az 1979-es Bizalom pedig Szabó István kevésbé ismert, talán legintimebb filmje, az első, amit Oscar-díjra jelöltek.

Ha esetleg kíváncsiak lennénk egy 1914-es némafilmre, keressük meg a kínálatban A toloncot: Jászai Mari és Berky Lili meggyőző alakításában, Kertész Mihály rendezésében nagyszabású anyamelodráma bontakozik ki. Ez az egyetlen fennmaradt film, amiben Jászai Mari szerepel. A népszínműadaptációt Erdély festői tájain, vidéki népviseletbe öltözött statiszták közreműködésével forgatták a Janovics Jenő alapította Proja filmgyárban.

Reklám, rövidfilm

Animációs reklámfilmek is várnak az oldalon. Az 1950-es évek második felében Dargay Attila Macskássy Gyula reklámfilmjeiben mutatkozott be figuratervezőként és animátorként, majd rendezői debütálása is az ekkor készült alkalmazott kisfilmekhez köthető. Az ezekben használt stilizált, karikaturisztikus formavilág már az 1960-as éveket meghatározó animációs újhullám karikaturisztikus rövidfilmjeit is előkészítette.

Szabó István korai rövidfilmjei már sokban megelőlegezik későbbi munkáit. A Te (1962) alcíme „szerelmesfilm”, ami később az 1970-ben bemutatott, a kisfilmes előképpel sok szempontból rokon nagyjátékfilm címe is lett. Ebben a francia új hullám stílusát idéző alkotásban tűnt fel az erős kisugárzású fiatal színésznő, Esztergályos Cecília. A töredezett szerkezetű etűdben minden apró részletnek nagy szerepe van. Az adott perc tünékenysége fontos itt, azok a benyomások, amelyeket a sorban egymásra rakódó pillanatok hagynak a szemlélőben.

Szatíra, vígjáték

Két, szoros rokonságban lévő műfaj, mindegyik virtuális polcot érdemes végigböngészni. Szomjas György 1992-es kultuszfilmje, a Roncsfilm a rendszerváltozás korának sokat idézett tragikomédiája. Bácskai Lauró István szatirikus vígjátéka is örökké aktuális. Az 1970-es Gyula vitéz télen-nyáronban a rendező hibátlan arányérzékét dicséri, hogy a különböző témák és motívumok ellenére a film végig egységes és feszes marad. A dörzsölt rendezőt megformáló Őze Lajos, a középkádert játszó Kállai Ferenc és a címszereplőt alakító Koncz Gábor egyaránt remekelnek. A Holnap lesz fácán (1973) a gulyáskommunizmus metsző szatírája. Sára Sándor filmjében egy önjelölt vezető puha diktatúrává változtatja az önfeledt nyaralást. A két említett műfaj határán mozgó, 1995-ös Csinibaba, Tímár Péter örök közönségkedvence a nosztalgia mellett a hatvanas évek groteszk kétarcúságát parodizálja.

Az elmúlt évekből, 2015-ből pedig itt van például a Liza, a rókatündér. Ujj Mészáros Károly látványos, sírós-nevetős, felnőtteknek szóló mozimeséje a párválasztás nehézségeiről, a magányról, a misztikum és a ráció párharcáról és a szerelem mindent elsöprő erejéről, de említhetnénk még Herendi Gábor 2001-es Valami Amerikáját is, melyből máig sokszor idézünk.

Történelmi film, zenés film

Ezekben a kategóriákban is mindenki találhat kedvére valót. Az egyik kedvencünk Fekete Ibolya rendezése 2015-ből, az Anyám és más futóbolondok a családból. Négygenerációs családtörténet, amely az 1900-as évek legelejétől a 2000-es évek elejéig követi végig a szereplők sorsát. Ugyanebből az évből itt van még Nemes Jeles László Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas műve, a Saul fia, amely újradefiniálta a holokausztfilm műfaját, valamint a két évvel később készült, 1945 című lelkiismereti dráma Török Ferenc egyedi hangvételű rendezésében.

Szomjas György kultikus zenés filmje, a Kopaszkutya valóságos mítoszt épített Hobóék – Földes László, Deák Bill Gyula és a többiek – köré 1980-ban, és egy cameo erejéig még Allen Ginsberg is feltűnt. Tímár Péter ötletgazdag, meghökkentő asszociációkkal játszó filmjében, az 1987-es Moziklipben széles a paletta: Demjén Rózsitól Komár Lászlón át Zoránig, Katona Kláriig és a Sziámiig szinte mindenkivel találkozhatunk, aki csak felbukkant a magyar slágerlistákon. A Csinibaba későbbi rendezője már itt bizonyította, hogy igazán fogékony a popkultúra újraértelmezésére. A hazai pop- és újhullámos együttesek dalaiból egybefűzött klipösszeállítás a nyolcvanas évek könnyűzenéjének kvintesszenciáját nyújtja, miközben egyedi vizuális világot teremt.

Nyitókép: Béres Ilona és Bálint András az Álmodozások korában