Egy amerikai nőt és két magyar férfit vettek őrizetbe a hatóságok, miután a társaság Louisa és Puerto Sherry nevű hajóján, illetve szárazföldi főhadiszállásán több százezer font értékű zsákmányt találtak - írta a vezető brit napilap hétfői számában. A lefoglalt régiségek között volt például olyan egykorú hadianyag, amely az éppen kétszáz éve megvívott, világtörténelmi kihatású brit győzelemmel végződött trafalgari tengeri ütközet hajótemetőjéből származik.
A vérfürdőbe torkollott trafalgari csatában a francia-spanyol flotta megsemmisítő vereséget szenvedett Nelson admirálistól. Napóleon kénytelen volt feladni Anglia elleni inváziós tervét, ráadásul szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy a tengerek feletti brit egyeduralom megkérdőjelezhetetlen. (Alternatívák, előkészületek, csatajelentek, admirálisok - trafalgari ütközet részletei )
A legnagyobb spanyol hajótemetőt fosztogó kalózok, semmit nem bíztak a véletlenre: éppen ott merültek, ahol a 16-18. században több mint 800 spanyol gálya tűnt el kincsekkel megrakodva a hullámsírban. A szomszédos Portugália déli partjai mentén még mindig legalább 150 hajó található a tengerfenéken. A hajókon összesen 1,5 milliárd euró értékű kincs lehet még ma is, és azokhoz viszonylag könnyen hozzájuthatnak: a legtöbb gálya ugyanis alig 10-15 méter mélyen található, bár egy részük már vékony homokréteg alatt van.
XVII. századi gályákról felhozott ágyúgolyók mellett a kalózzsákmány része volt három i.e. 200 körül készült római horgony is, valamint egy töredékes föníciai váza. A spanyol hatóságok jelentős modernkori arzenált is lefoglaltak a rajtaütés során: öt, csőre töltött M-16-os gépfegyvert, egy félautomata puskát és nagy mennyiségű muníciót. A felszereléshez tartozott emellett egy klasszikus, koponyával és keresztbe tett lábszárcsontokkal ékesített kalózlobogó is, valamint az elsüllyedt gályák helyét ábrázoló régi térképek sora, egy távvezérlésű merülő robot, nyolc fémdetektor, öt laptop, egy vízálló kamera és 65 oxigénpalack - írta a The Times.
Nemzetközi vita tárgya, hogy a spanyol partok előtt elsüllyedt hajók kincsének kutatási joga kit illet: Nagy-Britannia, Spanyolország és az Egyesült Államok egyaránt bejelentette kutatási igényét. A nemzetközi szabályozás a víz alatti kulturális örökség in situ megőrzését és a víz alatti kulturális örökség kereskedelmének megtiltását célozza. Az UNESCO évek óta szorgalmazza a víz alatti örökség védelméről szóló keretegyezmény elfogadását, amelyet legutóbb Spanyolország is megerősített.
A világ legnagyobb értékű elsüllyedt kincse után jelenleg egy amerikai szakértői csoport a brit védelmi minisztérium engedélyével kutat. Az 1694-ben elsüllyedt angol hadihajó, az HMS Sussex ugyanis 4 milliárd euró értékű arany- és ezüstszállítmányt vitt magával a hullámsírba. A britek ezzel az összeggel kívánták megtámogatni a savoyai herceg XIV. Lajos francia király ellen vívott háborúját.
A mesés aranykincs felkutatására a brit kormány a floridai Odyssey Marine Explorations nevű céggel kötött szerződést. A spanyol hatóságok azonban szintén jogot formálnak a kincs egy részére, azzal, hogy a hajó spanyol vizekben nyugszik. A brit kormány ugyanakkor a nemzetközi jog elveire hivatkozik, mondván a brit zászló alatt közlekedő hajók bármilyen relikviája Nagy-Britanniát illeti.
A jelenlegi spanyol vizek öröksége mellett a spanyol kormány a Karib-térség tengerfenekein is érdekelt, ahol még ma is 5-6000 - hurrikánok és trópusi viharok által elsüllyesztett - spanyol hajó nyugszik hullámsírban.
(Múlt-kor/MTI)
