Magyar Kultúra néven új kulturális magazin indul

Kortársak közelről – ez a mottója az új, havi megjelenésű, igényes kivitelezésű kulturális-művészeti folyóiratnak, a Magyar Kultúra lapnak.

A Magyar Kultúra magazin a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) gondozásában jelenik meg, bemutatójára június 23-án, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kertjében került sor. A Napfonat Együttes nyitódalát követően Szilágyi Enikő színművésznő adta elő Szőcs Géza Árvíz a Sétatéren című költeményét, amellyel a 2020 novemberében tragikus hirtelenséggel elhunyt költő emlékének állítottak emléket, ahogy az első lapszámmal is.

Üdvözlő szavaiban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója rámutatott: az ország újraindulásával együtt a kulturális élet is ismét működni kezd. A PIM keretein belül új állandó Kazinczy-kiállítást nyílt Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumában, jön a PIM Nyári Fesztivál. Júliusban a Petőfi Udvar is bemutatkozik a Művészetek Völgyében. Két folyóirat-támogatási program is elindul közel kétmilliárd forint értékben, amellyel a Kárpát-medencei sajtótermékeket támogatják majd.

Ugyan a kultúrafogyasztási szokások megváltoztak, különösen a pandémia alatt rengeteg minden az online térbe került, de még így is sokan vannak, akiknek fontos, hogy tárgyi formában vagy élőben élvezhessék a kulturális termékeket.

Ezt szolgálja a Magyar Kultúra magazin is, amelynek mottója: Kortársak közelről.

A folyóirat célja, hogy izgalmas, egyedi szemszögből mutassa be kortársainkat az irodalom, a képző- és iparművészet, a komoly- és könnyűzene, a színház-, a tánc- és a cirkuszművészet világából.

Ezt emelte ki Bonczidai Éva, a magazin főszerkesztője is: „El kell mondanunk a történeteket – ezt érzem minden igazi beszélgetés után, és ezt igazolja a változóban lévő világ is. Ha majd több évtized múlva felvetődik a kérdés, miről szólt a kétezerhúszas évek eleje – makacsul hiszem, akkor is lesz, aki kérdéseket tegyen fel –, bizonyára szerepelnek majd a válaszban olyan kifejezések, mint a pandémia, klímaváltozás, migráció, adat… De ha most tevődik fel ez a kérdés, a válasz az életünkről szól. Ha őszinték vagyunk, a válasz egy történet – veszteségekről, áldásról, próbák idejéről és gondviselésről.”

A történetek erejéről beszélt Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója, a Magyar Kultúra lapigazgatója is: „A történetek korát éljük. Elhallgatott és elmesélt, elfojtott és feloldott, traumatikus és motiváló történetek korát. Az elmúlt bő egy év alatt, amíg a Covid–19-világjárvány miatt otthonainkba voltunk zárva, megszűntek a találkozási pontok és helyek, se összeülni, se randevúzni nem lehetett, újra felerősödött, hogy mesélünk egymásnak. Akár cseten, akár telefonon, a kijárási tilalom alatt a kietlen estéken, a magány és a monotonitás ellenszereként.

Lett időnk mesélni, egymásra figyelni, új mélységeket felfedezni régi ismerőseinkben, új embereket megismerni, megszeretni, máshogy látni. Minden elzárás és találkozás híján mégis sokkal közelebb vonni és kerülni egymáshoz.

E pandémia alatt felismert tapasztalást szeretnénk megőrizni és tovább is vinni egy igényes, szép, gazdag tartalmú havilap oldalain. Hisz ezen alkalminak tűnő, időhöz és térhez kötözött mesék és történetek vannak annyira fontosak, hogy ne csak elmondjuk őket, hanem nemzedékek múltán is elő lehessen őket venni. Ha tanultunk valamit, márpedig tanultunk, akkor az újra nyitó és újra felszabaduló világban se felejtsük el.”

Ezenkívül hangsúlyozta, hogy nagyon sok interjú is bekerült az első lapszámba.

Így számos, eddig nem ismert, el nem mondott történetet is megismerhetnek az olvasók. A Duna-lapszámban így találhatunk interjút többek között Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, Visky András íróval, a Szentendrei Régi Művésztelep képzőművészeivel és a magyar zenei paletta egyik legkülönlegesebb hangjával, Hegyi Dórával, azaz Ohnodyval. A 130 oldalas magazin hasábjain ellátogathatunk a szekszárdi Mészöly Miklós-emlékházba és az esztergomi Duna Múzeumba. A riportok és interjúk mellett számos magyar szépirodalmi szöveg első közlése olvasható a Magyar Kultúrában Száraz Miklós György, Farkas Wellmann Endre, Bék Timur, Zsille Gábor, Nagy Lea vagy éppen Bene Zoltán tollából. Az öt éve elhunyt Csoóri Sándornak minden hónapban egy különleges hatoldalas mellékletet szentelnek a folyóirat szerkesztői. Centenáriumi évfordulóik kapcsán Mészöly Miklós és Pilinszky János is kiemelt helyet kapott a magazinban.

A július elején megjelenő második számban a család kerül fókuszba.

Többek között a Gryllus és a Bagossy famíliáról tudhatunk meg többet, de megismerkedhetünk egy többgenerációs artistacsaláddal is. Juhász Anna irodalmár – aki a sajtótájékoztató moderálását is elvállalta – is mesél felmenőiről a következő lapszámban. A hamarosan országosan terjesztett nyomtatott lap egyes írásai az online térben is olvashatók lesznek a kultura.hu, a 1749.hu, a helyorseg.ma és a Mesecentrum kulturális, irodalmi és gyerekirodalmi portálokon.

A sajtótájékoztatón Tarpai Viktória tolmácsolásában elhangzott Csoóri Sándor Haragos óra című költeménye. Száraz Miklós György Zátonyi Tibor fényképész Népsziget képéből inspirált Lisszabon, Vlagyivosztok című novelláját olvasta fel. A magazin irodalmi rovatából Zsille Gábor a Duna-tükör költeményét, Farkas Wellmann Endre pedig Hannibal Lecter látlelete egy káeurópai folyó partján versrészletét mondta el. Az esemény zárásaként Abonyi Rebeka és Szabó Tamás, a Duna Művészegyüttes tagjai a Héttorony előadásból táncolták el a Kalitka című részletet.