Szantorini szigetén és környékén az elmúlt hetekben rendkívüli szeizmikus aktivitás tapasztalható, amely jelentős hatással van a helyi lakosságra és az infrastruktúrára, így az egész világ nagy figyelmet szentel az eseményeknek. A hatóságok vészhelyzeti intézkedéseket léptettek életbe, miközben a szakértők továbbra is próbálják meghatározni a földmozgások okait és lehetséges következményeit. A helyiek aggódva figyelik a fejleményeket, miközben a régió turizmusa is komoly csapást szenvedett el.
Több mint húszezer földrengés pár hét alatt
Január 27. óta több mint húszezer földrengést regisztráltak a térségben, a legerősebbek elérték az 5,2-es magnitúdót. Az epicentrumok főként Szantorinitől északkeletre, valamint Amorgósz szigetétől délnyugatra, mintegy 25 kilométeres távolságban helyezkednek el. A hatóságok az elmúlt napokban fokozott figyelmet fordítottak a helyzetre, mivel az egyre sűrűbb és erősebb földrengések komoly kihívások elé állítják a lakosságot és az infrastruktúrát. Bár a földrengések gyakorisága és erőssége azóta csökkent, de ez a tevékenység hónapokig is eltarthat, és nem zárható ki egy jelentősebb földrengés sem.
Szükségállapot a lakosság védelmében
A folyamatos földmozgások miatt Szantorinin rendkívüli állapotot hirdettek ki, amely előreláthatólag március 1-jéig érvényben marad. Az iskolákat bezárták, a hatóságok azt tanácsolják a lakosságnak, kerüljék a part menti területeket a földcsuszamlások és esetleges cunami veszélye miatt. A sziget 16 ezer fős lakosságának kétharmada már elhagyta otthonát, sokan pedig a szárazföldi Görögországba menekültek. A görög kormány mellett az Európai Unió is felajánlotta segítségét, és egyes segélyszervezetek már megkezdték a kitelepítettek ellátását. Több szomszédos ország, köztük Olaszország és Törökország is felajánlotta, hogy szükség esetén mentőcsapatokat küld a térségbe.
Mi állhat a földrengések hátterében?
Ahhoz, hogy a kutatók hiteles és megbízható forrásokból dolgozzanak, különböző geofizikai, geodéziai és geokémiai adatokat szolgáltató megfigyelő van szükség. A helyzet bizonyítja, hogy a földtani veszélyforrások folyamatos monitorozása komoly jelentőséggel és társadalmi hatással bír. Az elmúlt időszakban az égei-tengeri földrengésekkel kapcsolatban a tájékoztatások szinte kizárólag a szeizmológiai adatokra korlátozódtak, a geológiai események teljes megértéséhez azonban a megfigyelések sokkal szélesebb eszköztárára van szükség.
A magyar kutatók aláhúzzák, hogy jelenlegi tudásunk szerint a rengéseket elsősorban a térségben található tektonikus lemezek mozgása idézi elő. Görögország az afrikai és az eurázsiai tektonikus lemezek találkozásánál helyezkedik el, amelyek mozgása gyakori földrengéseket eredményez. A jelenlegi földrengésraj valószínűleg nem áll kapcsolatban Szantorini vulkáni tevékenységével, de teljes bizonyossággal nem zárható ki egyelőre, így a jelenség további megfigyelést igényel.
A földrengésrajok olyan szeizmikus eseménysorozatok, amelyek során több kisebb-nagyobb földrengés követi egymást rövid időn belül, és nem határozható meg egyetlen nagy főrengés. A mostani rengések epicentrumai eltérnek a korábban ismert magmatározók helyétől, ami arra utal, hogy ezek valószínűleg nem közvetlenül egy közelgő vulkánkitörés előjelei.
A földtani folyamatok megértéséhez egy adott területen elengedhetetlen, hogy megfelelő térbeli lefedettséget biztosító megfigyelőhálózat és elég hosszú megfigyelési időszak álljon rendelkezésre. Ennek alapján fontos, hogy minden ország rendelkezzen a helyi földtani adottságokhoz igazodó észlelőhálózattal, amely lehetővé teszi a területén előforduló földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást és prognózist a döntéshozók és a lakosság számára. Hazánk ezen a területen egyik legfontosabb központja a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézete, amely a hazai hatóságokkal, egyetemekkel és kutatóhelyekkel együttműködve végzi munkáját.
1. Egy különleges földrengéssorozat zajlik, amelyben a rengések erőssége és gyakorisága idővel egyelőre csekély mértékben csökken. Ezt a jelenséget általában földrengésrajnak nevezik.
2. A területen a földrengések nem számítanak szokatlan jelenségnek, és alapvetően az Égei-lemez alábukásához kapcsolódó húzó-feszültséghez köthetők. Ennek következményeként az érintett területen a földrengések az Amorgos- és Santorini-Amorgos szerkezeti vonalakhoz kapcsolódó, NyDNy-KÉK csapású és DDK-ra dőlő normálvetőkhöz kötődnek.
3. A földrengésrajok gyakran kapcsolódnak fluidumok és olvadékok felszín felé történő áramlásához, amelyek azonban a legtöbb esetben nem jutnak el a felszínre, és nem okoznak vulkánkitörést. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi rengések epicentrumai eltérnek a már ismert magmatározók helyeitől.
4. A jelen megfigyelések, az eddigi tapasztalatok és a hazai kutatók által elérhető információk alapján a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a földrengésraj egy idő után megszűnik. Bár kevésbé valószínű, de egyáltalán nem kizárható, hogy ezek a rengések egy nagyobb földrengés előrengései, vagy akár egy vulkánkitörés előhírnökei.
Mi várható a következő hetekben?
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a földrengések egy bizonyos idő után megszűnnek, de a szakértők nem tudják kizárni annak lehetőségét, hogy egy nagyobb földmozgás vagy akár vulkáni aktivitás következik be. A hatóságok és a kutatók folyamatosan figyelik a helyzetet, és az új információk alapján frissítik előrejelzéseiket.
