A Lassányi Gábor régész-egyiptológus vezette magyar expedíció még 2006 telén kezdte meg a terepmunkát. Arra a területre biztonsági okok miatt az idén nem térhetett vissza a nyolc tagú, mérnökökből és régészekből álló csapat. A Szudáni Régészeti Hivatal egy új, leletekben később rendkívül gazdagnak bizonyult területet ajánlott fel számukra.
A leletmentésben résztvevő csapatok közül a magyarok tudták csak befejezni idén a munkát, a többiek a törzsi harcok miatt idő előtt távozni kényszerültek. Lassányi Gábor a Magyar Merowe-gát Régészeti Projektről elmondta: a legkorábbi lelet, egy szakóca korát legkevesebb 250 ezer évesre becsülik.
Feltártak egy újkőkori települést is, ahol a felszínen még megfigyelhetők voltak a kunyhók alapjai, a tűzhelyek elhelyezkedése. Az időszámításunk előtti V-IV. évezredből származó településen a felszínt vastagon borították a kőeszközök és a kerámiaedények maradványai.
A leglátványosabb eredménynek a régész egy kereszténykori település és templom feltárását tartja. A Nílus-parti település, amely a mai szudáni viszonyokhoz képest is nagy kiterjedésű városnak számít, fontos kereskedelmi központ lehetett. Sok olyan őrlőkövet is találtak, amelyek aranyfeldolgozásra utalnak. A Kr.e. 2. évezredből, a Kerma-birodalom korából származó sírdombokból, tumuluszokból zsugorított holtestek, ékszerek kerültek elő. Akadt olyan sír, amelyben az elhunyttal egy kecskét temettek el. Mindezek mellett feltártak a II-VI. századból származó, több négyzetkilométeres területen elterülő, 400 sírt magában foglaló tumulusztemetőt.
"Nagyon jól konzerválódtak az 1500-1600 éves sírokban a szerves anyagok: a gyékények, amelyekre az elhunytakat fektették, az anyagok, amelyekbe a holttesteket csavarták" - mondta Lassányi Gábor. Hangsúlyozta: több ezer lelet került elő, amelyeket a Szudáni Régészeti Hivatal engedélyével Magyarországra hoztak restaurálásra. Terveznek idén egy kiállítást, majd a tárgyi emlékeket leletmegosztásra visszaviszik Szudánba.
