(MTI) - Gyenge András isztambuli főkonzul elmondta, hogy 2003 és 2011 között tartanak évente magyar napot Rodostóban, a Rákóczi szabadságharc emlékére. A város a magyar emigráció szimbóluma is, mert Rákóczi és 40 társa 1717. október 10-én szállt partra emigránsként Gallipoliban III. Ahmed szultán meghívására, s valamennyien életük hátralevő részét Rodostóban töltötték - emelte ki a főkonzul. Pénteken a Rákóczi-emlékházban és -múzeumban bemutatják Hóvári János történész, turkológus, diplomata Törökországi emlékek és tanulságok. Beszédes Kálmán ? Rodostó magyar képírója című kötetét, amely 72 darab, Törökországban készült rajzot tartalmaz, és a könyv előszava, ismertetője törökül olvasható. A kötet a Magyar-Török Baráti Társaság kiadásában, F. Tóth Tibor szerkesztésében jelent meg.
Beszédes Kálmán 38 válogatott rajzának másolatából kamarakiállítást nyit a belváros központjában Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. A könyvtár a Beszédes-hagyaték őrzője. A képek között van nyolc rajz a Boszporuszról is az 1800-as évek végéről.
F. Tóth Tibor, a budapesti Magyar-Török Baráti Társaság alapítója és korábbi alelnöke fát ültet a Béke és Barátság parkban, majd Hóvári Jánossal együtt megkoszorúzza a parkban álló Mikes Kelemen-szobrot - részletezte a programot a főkonzul.
Arról is beszélt, hogy a magyar nap szervezésében részt vesz a Rodostói Magyar Baráti Társaság és Erdogan Erken, aki 1989-től tiszteletbeli magyar konzul. Rodostó polgármestere, Adem Dalgic az eseményre meghívta Hóvári János jelenlegi kuvaiti nagykövetet, Szögi Lászlót és F. Tóth Tibort. Komló város delegációjával részt vesz a rendezvényen Horváth László, a szigetvári tiszteletbeli török konzul, és ott lesz Beszédes Kálmán szülőföldjének, Dunaföldvárnak a küldöttsége is Nagy Gáborné polgármester vezetésével.
Beszédes Kálmán Münchenben tanult az akadémián festészetet és grafikát, majd Széchenyi István fia, Ödön meghívására Isztambulba utazott. 1878-tól haláláig, 1893-ig Isztambulban élt, és részt vett a Széchenyi Ödön által megalapított tűzoltóság dolgozóinak képzésében. Eközben bejárta az Oszmán Birodalmat, kutatta a Rákóczi-emigráció történetét, tárgyi emlékeit. 1891-ben és 1892-ben hosszabban időzött Rodostóban, rajzolta a magyar negyed épületeit, Rákóczi palotáját és a tradicionális öltözékű török lakosságot, ezért rajzai a történeti kutatás számára is értékesek - tette hozzá F. Tóth Tibor.
