Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány – adta hírül a Magyar Nemzeti Levéltár. A dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével.

656df918e383db3a77aa2cce.jpg
A Magyar Nemzeti Levéltár épülete

Mint a közlemény kiemeli, a felek megállapodtak abban, hogy egymást kölcsönösen támogatva széleskörűen mutatják be a hazai történettudományt, valamint a történeti forrásokat. Az MNL őrizetében van a Batthyány család levéltára, amely nemcsak a család, hanem az egész magyar történelem kiemelkedő forrásértékkel rendelkező iratanyaga. A levéltár célja az iratok széles körű terjesztése, tudományos és ismeretterjesztő publikálása.

Az alapítvány célja az – húzza alá a közlemény –, hogy a tudományos ismeretterjesztés eszközével a Batthyány család gazdag történelmi múltját, felbecsülhetetlen kulturális értékeit, valamint a családra vonatkozó történettudományi ismereteket részletesen bemutassa a nagyközönségnek, különös tekintettel a 2021-ben állami tulajdonba került 520 darab Batthyány-iratra. Hozzáteszik: e tekintetben a szervezet kifejezetten támaszkodik az MNL tudományos eredményeire, értékeire és szakértelmére.

Az eseményen átadták a Batthyány Lajos nádor díjat három kategóriában. Az elismerést Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója alapította 2024-ben, a díjjal azokat tüntetik ki, akik az előző évben kimagasló szakmai, üzemeltetési és külső partneri tevékenységet végeztek. A díjat három kategóriában, egy-egy természetes személynek osztják ki. Ebben az évben az év szakmai (innovációs) teljesítménye kategóriában Záros Zsolt Béla főtanácsos, levéltári informatikus, az év munkatársa kategóriában Béndek Eszter gazdasági ügyintéző, míg az év kiemelkedő partnere kategóriában Hegyi Klára professor emeritus, az MTA Történettudományi Intézetének (ma HUN-REN BTK TTI) kutatója kapta az elismerést.

Hozzáteszik, a rendezvényen Künstlerné Virág Éva, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának főlevéltárosa bemutatta a Batthyány missilis adatbázist. Elhangzott, hogy a Batthyány család levéltárának mind mennyiségét (370 raktári egység, körülbelül 47 iratfolyóméter), mind forrásértékét illetően egyik legtekintélyesebb részét a P 1314 törzsszám alatt lévő 1526–1944 évkörű missilis gyűjtemény képezi. A család körmendi kastélyában őrzött levélgyűjteményhez Iványi Béla országos levéltárnok, a Batthyány család utolsó körmendi levéltárosa készített levélírói jegyzéket. Ezt alapul véve az iratanyag 1953-as Országos Levéltárba kerülése után újabb, ugyancsak papíralapú segédlet készült. A hat kötetet kitevő mutató tartalmazza a levélíró nevét betűrendben, továbbá a címzett nevét, a levél keltét, terjedelmét és nyelvét. Használhatóságát korlátozta, hogy az egy személy által írt több levélnél csak az első és az utolsó levél címzettjét, dátumát és keltezési helyét tüntették fel. Ezért vált szükségessé egy korszerű, a jelenlegi történeti kutatás igényeit lehetőség szerint kielégítő adatbázis elkészítése, amelyben egy kifinomult keresés funkció segíti a szükséges dokumentum felkutatását.

Rácz György, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője a középkori gyűjtemény legújabb adatbázisát mutatta be. Kiemelik, az elmúlt években megkezdődött és folyamatosan zajlik a Diplomatikai Levéltár adatainak betöltése a levéltár elektronikus nyilvántartó rendszerébe, és ezzel igazodnak a nemzetközi leírási szabványokhoz is. A munka során kijavítják a gyűjtemény közel 150 éves történetében elkövetett következetlenségeket és hibákat, továbbá rögzítik a 2010 utáni gyarapodásokat. Az Elektronikus Levéltári Portálon már elérhetőek az 1–25 000 közötti jelzetek pontosított adatai, valamint a 2021-ben a Batthyány családtól vásárolt félezer oklevél adatai. Ezzel párhuzamosan az Adatbázisok Online felülete is megújult, a frissített adatok és képek ebben az adatbázisban naprakészen elérhetők lesznek. Első lépésben a 2021-ben gyarapított Batthyány-oklevelek középkori részét (461 rekord) töltötték be, hogy a kutatók mielőbb hozzájuthassanak a friss gyűjteményhez. A magyar állam ugyanis 2021-ben megvásárolt 520 olyan iratot a Batthyány családtól, amelyeket még 1945-ben vittek Bécsbe. A gyűjtemény legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1352. évi oklevele a Fejér megyei besenyők megnemesítéséről.

A Levéltár leginkább érdeklődésre számot tartó darabjairól külön virtuális kiállítás készült, ezt Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője mutatta be. A kiállítás jórészt a frissen megvásárolt iratokból nyújt ízelítőt, de bemutat néhány, már korábban is az Országos Levéltárban lévő Batthyány-iratot is. A virtuális kiállításban olyan páratlan értékű iratok tekinthetők meg, mint például a II. Ulászló által a Batthyány családnak 1500. december 12-én adományozott címereslevele, ahol a címerfestményt komoly művészi igényességgel készítették. Ugyancsak a kiállítás részét képezi egy rendkívül szépen kivitelezett családfa, amelyet Rajcsányi Ádám 1743-ban készített, és sajnos töredékes állapotban maradt fenn. Emellett a kiállítás része a Batthyányakat legrégebben említett, 1256-os oklevél, illetve több, I. Károly, I. Lajos és Luxemburgi Zsigmond által kiállított oklevél is. Külön kiemelendők a mohácsi csata közelgő 500. évfordulójához kapcsolódó uralkodói mozgósítási parancsok. A kiállításon közzétett iratok fotói tetszés szerint nagyíthatók, a hozzá szakmai alapossággal, ám befogadható terjedelemben készült szövegek kétnyelvűek.