Mikulás Ferenc 1971-ben alapította meg a Kecskeméti Animációs Filmstúdiót, mai nevén a Kecskemétfilm Kft.-t. A műhely mindig is fontos helyszíne volt a magyar rajzfilmgyártásnak, 1977 és 2012 között például itt készítették a Magyar népmesék sorozat száz epizódját. A széria a kezdetektől több volt szórakoztatásnál. Mikulásnak fontos volt, hogy írók által feldolgozott történetek helyett eredeti meséket és gyűjtéseket használjon az egyes részekhez, ezzel is őrizve a magyar nyelv archaikus szépségét. Népi mesemondókat kért fel a narrálásra: elsőként Kóka Rozália és a fiatal Hrotkó Károly, majd a harmadik évadtól Szabó Gyula mesélte a történeteket.
Az első képes forgatókönyveket Kecskeméten még Hegedűs 2 László készítette, stílusát azonban a televízió túl városiasnak ítélte, a rajzokat nem fogadta el. Az első sorozat hangrendezője, Lisziák Elek ötlete alapján kérték fel a Kaláka együttest a főcímzene rögzítésére, és ekkor került a képbe Jankovics Marcell is, aki végül a sorozat tervezője, rendezője, szakértője lett.
A különleges látványvilágot nemcsak a népviseletek, hanem Jankovics sajátos szimbólumrendszere is meghatározta. Berze Nagy János tizenkét kötetes Magyar népmesekatalógusa volt a legfontosabb forrása. Ennek egyik fontos megállapítása, hogy a népi kultúrákban az ősi hiedelmeket visszük tovább: a csillagvallást és a planétaistenhitet.
A rajzfilmsorozat szimbolikája és vizuális nyelvezete olykor szokatlannak vagy egyenesen megbotránkoztatónak tűnt más nemzetek számára. Arról nem is beszélve, hogy az eredetileg felnőtteknek szánt történetekben bőven akadtak ízlésesen feldolgozott erotikus utalások, amelyek miatt bizonyos epizódokat a határon túl csak késő este lehetett vetíteni. A tömegek által nézett produkcióba a hazai politika is igyekezett beleszólni: Mikulásnak például megmondták, hogy a kortárs mesékből is válogasson: így készült el a Méhek a vonaton című epizód is, amelyben a központi karakter, az állomásfőnök nem akarja továbbengedni a csípős rovarokkal megrakott vagont, de az állatok addig csipkedik, míg engedélyt kapnak az utazásra.
A Magyar népmesék sikere megállíthatatlan volt. Itthon generációk nőttek fel rajta, de a sorozat világszerte népszerű: az internetre feltöltött teljes szériára a mai napig százhúsz országból több mint 67 millióan kattintottak. A youtube-on különféle feldogozásokat találhatunk, de a főcím ma már visszaköszön tetoválásokon, kávéházakon, tejfölösdobozokon is. Az animációs sorozat most a legfiatalabb generációknak szerez örömet: az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ország 2841 óvodájába juttatja el az elkészített száz epizód díszdobozos kiadását és az ahhoz tartozó mesekönyveket.
Fotók: mandadb.hu
