A magyar nyelv napját az Országgyűlés határozata szerint 2011 óta ünnepeljük november 13-án. A dátumválasztás hátterében az áll, hogy 1844. november 13-án V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette azt a törvényt, melynek értelmében a törvényalkotás, az országgyűlés nyelve, a hivatalok ügyek és az oktatás is lehetővé vált magyar nyelven.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága az idén 25. születésnapját ünneplő Anyanyelvápolók szövetségével szervez közös programokat, hogy központba állítsa a magyar nyelvet.
A magyar nyelv napja központi rendezvényét a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartják. Az ünnepség keretében adják át a Kazinczy-díjat és Lőrincze-díjakat. A MOM Kulturális Központ Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művével készül. Az előadás érdekessége, hogy hemzsegnek benne a tájszavak, a régies igealakok és a különféle stílusparódiák. Uram, nem látta Magyarországot? címmel Torma Mária és Cserna Csaba tart irodalmi pódiumműsort a Budai Református Egyházközösségben.
Az Eötvös 10 Kulturális Színtérben délelőtt több óvodás csoport szavalta közösen Tamkó Sirató Károly, Kiss Dénes, Bella István, Fecske Csaba és Darázs Endre verseit. Online közvetítéssel két másik óvodás csoport is csatlakozott lentiből és kézdivásárhelyről, több ezren pedig saját intézményeikben szavaltak.
A vidéki városok is csatlakoztak a magyar nyelv napjához: Debrecenben a Csokonai Nemzeti Színház játékos programokkal, nyelvőrpróbával, Balatonfüreden nyelvi játszóházakkal, vetélkedőkkel, Gyulán óriás-szókirakóval, Szegeden pedig a Kazinczy-érdemes diákok fellépésével, zenés irodalmi estekkel és interaktív színjátékkal ünnepelnek.
