(MTI) - A két állam a felterjesztést január 31-i határidővel nyújtja be az UNESCO Világörökség Bizottságához. A dokumentum címe: "Erődrendszer a Duna és a Vág folyók torkolatánál Komárno-Komárom városokban" - olvasható a közleményben. A Világörökség Bizottság előreláthatóan 2008 nyarán dönt a felvételről.
A magyarországi erődök 2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a Világörökségek Várományosi (Tentatív) Listáján.
A közlés szerint a világörökségi felterjesztést a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a szlovák kulturális tárca képviseletében a két államtitkár, Arató Gergely és Augustín Jozef Lang írja alá január 15-én Komárnóban.
Az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a komárnói Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködött.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta.
Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végezte.
Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek hitelesen.
A fejlesztés egyik fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadikultúrájával is.
A közlés szerint Magyarország 1985-ben csatlakozott "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc , közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel szerepel a Világörökségi Listán.
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
A KÖH közleménye kitér arra is, hogy a közeljövőben kerül a kormány elé a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának jelentése az elmúlt négy esztendő munkájáról, az 1972-es egyezmény magyarországi végrehajtásáról.
A magyarországi erődök 2000, a szlovák oldalon található erődök 2002 óta szerepelnek a Világörökségek Várományosi (Tentatív) Listáján.
A közlés szerint a világörökségi felterjesztést a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a szlovák kulturális tárca képviseletében a két államtitkár, Arató Gergely és Augustín Jozef Lang írja alá január 15-én Komárnóban.
Az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a komárnói Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködött.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt. A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta.
Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végezte.
Az erőd földművei, épületei, belső terei, a megmaradt hadtechnikai objektumok és eszközök elmúlt korokat, védelmi műveleteket és támadói hadászati tetteket idéznek hitelesen.
A fejlesztés egyik fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadikultúrájával is.
A közlés szerint Magyarország 1985-ben csatlakozott "a világ kulturális és természeti örökségének védelméről" szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. Magyarország jelenleg nyolc , közöttük egy-egy szomszédos országgal közösen jelölt helyszínnel szerepel a Világörökségi Listán.
A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek.
A KÖH közleménye kitér arra is, hogy a közeljövőben kerül a kormány elé a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának jelentése az elmúlt négy esztendő munkájáról, az 1972-es egyezmény magyarországi végrehajtásáról.
