A konferencián a Cseh Tamás Program kutatását is bemutatták, amelyet Magyar zene a nemzetközi piacon címmel készítettek. Ennek keretében 38 olyan menedzser adott válaszokat, akik külföldre viszik a zenekarokat. A cél az volt, hogy láthatóvá váljon: akik kijutottak, milyen feltételekkel mentek, és milyen formában voltak külföldön, valamint kiktől kaptak támogatást. A felmérés a 2014-től 2016-ig terjedő időszakra fókuszált. A kérdések három nagyobb témakört vettek górcső alá: melyek a zenekarok jellemzői, milyen háttérrel rendelkeznek? Milyen formái vannak a külföldi jelenlétnek és milyen finanszírozásból, támogatásból mennek? Van-e bevételük a külföldi fellépésekből a bandáknak? A válaszokból kiderült, hogy szerencsét próbálni indulnak el a magyar zenekarok külföldre, fele arányban saját költségből, fele arányban támogatásból, és nincs hosszabb távú tervük és stratégiájuk a külföldi jelenlét kialakításához.
Mint elmondták: a zenekarok 30 százaléka indul friss bandaként külföldre, és 70 százalék úgy, hogy itthon már nagyobb hírnevet szerezett. A legtöbben, akik kimennek, angol szövegű dalokat énekelnek. Elszomorító adat azonban, hogy csak kevesebb, mint felük rendelkezik saját stábbal. A legtöbbjük külföldi turnéra jár, és jelent már meg róluk cikk is a nemzetközi sajtóban. Az azonban csak keveseknek jut eszébe, hogy filmekhez, vizuális tartalmakhoz adják a zenéjüket.
A konferencia harmadik előadásában külföldön dolgozó előadók tapasztalatain keresztül mutatták be, hogyan érdemes felépíteni és sikeresen működtetni egy nemzeti könnyűzenei exportstratégiát. A kérdésekre Szép Fruzsina és Náray Márton válaszolt.
Szép Fruzsina jelenleg Berlinben dolgozik, több fesztivál ? köztük az Amerikából importált Lollapalooza fesztivál igazgatójaként, de követi az itthoni helyzetet is, és arról biztosította a zeneiparban érintetteket, hogy bátran forduljanak hozzá, ha segítségre van szükségük. Fruzsina 18 évesen már a Muzsikás zenekar és Sebestyén Márta menedzsere volt, velük utazta be a világot Japántól kezdve Afrikáig, de a Sziget programigazgatójaként is tevékenykedett, és többedmagával megalapította a Magyar Könnyűzenei Export Irodát, amely több évig működött. Már itt együtt dolgozott Náray Mártonnal, aki Csehországban vezet egy zenei pilotprojektet (Czech Music Office).
A legfontosabb kérdésként azt vizsgálták, mi is a helyzet ma Európában, és milyen lehetőségeket látunk arra, hogy hazánk visszakerüljön a nemzetközi zenei térképre. A választ mindketten ugyanabban találták meg: fontos lenne újra felállítani egy magyar zenei export irodát, amely segíti a zenekarokat és a menedzsereiket a kapcsolatépítésben. Az irodának egyrészt reprezentatív funkciója is van, mert modern képet ad az országról, másrészt segít belépni a zenei iparba, amely gigantikusan nagy ipar, hiszen a legnagyobb tömegeket mozgatja meg.
Náray Márton kifejtette: az export csak a jéghegy csúcsa, ahhoz, hogy idáig eljussunk, hosszú út vezet. Olyan zenei kultúrát kell megalapozni, amely megegyezik a nemzetközi igényekkel is. Mint mondta: a közép-kelet-európai országok hasonló problémákkal küzdenek, ezért érdemes egymással kooperálni. A nemzetközi siker felé vezető úton első lépésként fel kellene építeni a közép-kelet-európai országok zenei hálózatát. Arról is beszélt, hogy a cseh zenekarok csupán 5-10 százaléka vesz fel támogatást külföldi szereplésre, nem ismerik a lehetőségeiket, ezért meg kell értetni a zenekarokkal, hogyan működik a zeneipar. Kiemelte: a külföldi fellépés helyett elsőként sokkal fontosabb felépíteni a zenekart, hiszen a nemzetközi fesztiválokon az alapján kaphatnak lehetőséget a szereplésre, hogy addig mit értek el.
Szép Fruzsina hangsúlyozta: most kinyílhatnak az ajtók külföldön, mivel a zeneipar fókusza idén Kelet-Európára irányult. Ráadásul az Európai Unió rájött, hogy kell egy jól működő zenei program, és a következő években ezen fognak dolgozni a felkért szakmabeliek, köztük Fruzsina is. Ez a program néhány év múlva rengeteg ajtót fog kitárni, sok pályázat lesz, de ahhoz, hogy ezekre a magyar zenekarok pályázhassanak, kell egy hivatalos háttérszerv, egy magyar zenei export iroda is.
Fruzsina a zenét a magyar focival hozta párhuzamba. Mint megfogalmazta: a magyar sikerek a fociban a csapatmunkának köszönhetőek. A zenekar is akkor tud igazán előrelépni, ha a mögötte dolgozók is beleteszik a szívüket, és együtt, csapatként építenek hosszú távú stratégiát. Az, hogy annyi év után a magyar fociról beszél a nemzetközi sajtó, elérhető a magyar zenében is. Ehhez az kell, hogy ne a múltba nézzünk, hanem előre tervezzünk, és lássuk, hol szeretnénk lenni 5-10 év múlva.
A két előadó elmondta: bár külföldön dolgoznak, szeretnének hidakat építeni a hazai zenekarok számára, és segíteni őket a kapcsolatrendszerükkel. Fruzsina hozzátette: az export iroda létrehozásakor ne csak Budapestben gondolkozzanak, hanem legyen egy berlini láb is, mert Berlin is zenei központ. Az akadályokat mindketten legyőzhetőknek vélik, hiszen véleményük szerint: az az erő ? hit, motiváció, lendület ?, amelyet a zene képvisel, hegyeket képes megmozgatni.
Készítette: Wéber Anikó
Fotó: Csákvári Zsigmond
