Balog Zoltán hangsúlyozta: ma Magyarországon a német nemzetiségi kultúra reneszánszát éli, ami azok számára üzenet, akik emlékeznek az 1945 utáni negyven évre. ?Örülök, hogy így alakult, a német színház megújítása ebbe a keretbe illik bele? ? mondta.
A miniszter ezt követő német nyelvű beszédében többek között arról szólt, hogy a színház felújítását megelőzte a magyarországi németek döntése, mely szerint nem adják fel kultúrájukat, és a magyar állam döntése, amellyel támogatta a színház megújítását.
 |
| Fotó: Balog Zoltán Facebook-oldala |
A 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva azt mondta: egyaránt nőtt a magyarországi németek és a kettős ? magyar és német ? kötődésűek száma. A hazai németek kiálltak identitásuk mellett, annak ellenére, hogy a korábban ez hátránnyal járt számukra ? tette hozzá.
A politikus kitért arra is, hogy az utóbbi öt évben megsokszorozódott a nemzetiségi iskolákba járók száma: a magyarországi németség iskoláiban mintegy 50 ezer diák tanul, országosan pedig 45 településen német önkormányzat tart fenn nevelési-oktatási intézményt.
Európa érdeke, hogy erős államok alkossák, és erősek legyenek a kultúrák, mert csak erős kultúrák tudnak összekapcsolódni ? mondta. Az identitást erősíteni kell Magyarországon és Európában egyaránt, és a kormány támogatja ezt ? fűzte hozzá.
Hartmut Koschik, a német szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja köszöntőjében méltatta a kormány és a kisebbségi önkormányzat együttműködését. Szerinte fontos lenne, hogy bemutatkozzanak egymásnak a környező országok német színházai, és a DBU az elmúlt évekbeli sikeres fellépései után nemsokára ismét Németországban vendégszerepelhessen.
 |
| Fotó: Lendvai Péter/MTI |
Heinek Ottó, a színházat fenntartó Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ) elnöke arról szólt, hogy a színháznak a jövőben is fontos lesz a tájolás, az, hogy minden magyarországi németek lakta területre eljusson.
A társulat jelképesen Gotthold Ephraim Lessing 1779-ben írt Bölcs Náthán című drámájának előadásával nyitotta az évadot, 1994-ben ezzel a darabbal indult jelenlegi helyén a DBU. A színház szerint a német felvilágosodás klasszikus műve a tolerancia melletti védőbeszéd, amely máig sem vesztett aktualitásából.
Hartmut Koschyk megjegyezte: Lessing drámai költeménye megmutatja, milyen fontos a monoteista vallások együttélése, Heinek Ottó szerint a darab fontos emberi értéket közvetít, a toleranciát, ezért a mai kornak is sok mondandója van.
A DBU Magyarország egyetlen hivatásos, német nyelven játszó színháza, amely 30 éve működik Szekszárdon. Fő feladatának a német nyelv ápolását és a magyarországi németség kulturális értékeinek megőrzését tekinti, emellett a német kisebbség és a magyar lakosság közötti kulturális párbeszéd fóruma is.
Szecessziós stílusú épületének felújítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 200 millió forinttal, az MNOÖ 14 millió forinttal támogatta. A munkák során megújult az épület homlokzata, jól szigetelt nyílászárókat, a főbejáraton új üvegajtót építettek be. Kicserélték a 80 fős színházterem nézőtéri székeit, új hang- és fénytechnikával szerelték fel a termet. Megnövelhetővé vált a színpad, megújultak az előterek, az irodai épületszárny, és bővültek a színészöltözők is.
A színház a most indult évadban körülbelül 60 előadást tervez, készül egy iskolákban előadható Odüsszeia-adaptáció, színpadra állítják a Diótörő meséjét, illetve felújítják az Emil és a detektívek című előadást. Az év hátralévő részében műsoron marad többek közt a 39 lépcsőfok című bűnügyi színjáték, a Júlia kisasszony és Székely Csaba Bányavirág című drámája. A német nyelvű előadásokat változatlanul magyar felirattal láthatják a nézők.
Forrás: MTI
