A Malév 240-es, Budapest-bejrúti járata a hajnali órákban, nyolc perccel a bejrúti repülőtérre való leszállás előtt - máig ismeretlen okból - a tengerbe zuhant. A gép tartózkodó 50 utas, köztük egy magyar, és a 10 főnyi magyar személyzet életét vesztette. A gépet valószínűleg lelőtték, mert az utasok között volt több palesztin, és mert - egyes források szerint - a gép titokban fegyvert szállított. A leszálláskor bekövetkezett tragédia előtti rádiólevelezésből kitűnt, hogy a gép úgynevezett siklópályán volt, leszállás előtti állapotban, amikor hátulról rakétatalálat érte. Ez egyértelműen kormányozhatatlanná tette, de nem okozta a repülőgép levegőben történt felrobbanását. A gép kormányozhatatlanná vált és már nem volt lehetőség arra, hogy vízre szálljon, ezért a teljesen magatehetetlen szerkezet belezuhant a tengerbe, s a becsapódáskor felrobbant. Visszaemlékezések szerint a gép egy palesztin csoportot is szállított Bejrútba. A magyarok számára különösen fontos volt az, hogy ezt titokban tartsák, mert ők tagjai voltak, annak a 80 fős csapatnak, akik - nem hivatalosan - katonai kiképzésben részesültek Magyarországon. Bár a szerencsétlenség kivizsgálására bizottság alakult, a vizsgálatot hamar és semmitmondó eredménnyel lezárták. 2003-ban kezdeményezések születtek egy hivatalos vizsgálat megindítása érdekében.
