A múzeumban újonnan kialakított malomjátszó és közösségi tér avatása kapcsán felidézte:
a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárat – amelynek része a keszthelyi majormúzeum – Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter 125 évvel ezelőtt éppen ezen a napon alapította.
Az intézmény ma is nagy gonddal gyűjti és őrzi a magyarság ezeréves Kárpát-medencei agrármúltjának emlékeit. Egy kultúrtörténeti kiállításnak azonban nemcsak az célja, hogy megállítsa, visszaforgassa az idő kerekét, akkor tölti be igazán a küldetését, ha a múlt feltárásával képes átmenteni, átörökíteni letűnt évszázadok, évezredek értékeit.
A miniszter kifejtette: kevesek kiváltsága a természet közelében élni, dolgozni, erdőt, mezőt járni, szőlőhegyek panorámájában gyönyörködni nap mint nap. A mezőgazdasági munka „ma is embert farag a fiatal termelőkből”, mindazokból, akik az agrárpályát választják.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer-termelés ma már korszerű, digitalizált, csúcstechnológiájú gépek, gyártósorok alkalmazásával zajlik majdnem minden ágazatban. Az agrárinnováció, a startup típusú kezdeményezések, a robotika egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, például a kézimunka-igényes kertészeti ágazatban, így az élőmunkát a jövő csúcstechnológiájú gépei váltják fel – mondta Nagy István.
A múzeumok küldetését illetően arról beszélt, hogy a budapesti Vajdahunyadvár és a keszthelyi majormúzeum közönséget megszólító, fiatalokat megragadó, izgalmas, interaktív kiállításainak óriási a szerepe az utánpótlás-nevelésben. Abban, hogy az agrárium vonzó életpályát jelentsen a jövőjüket tervező iskolásoknak, fiataloknak, ezáltal a nemzedékváltás zökkenőmentes legyen a magyar mezőgazdaságban.
Nagy István jelezte: hatalmas fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság az elmúlt 125 évben, miközben a globális éghajlatváltozás, a szélsőségessé vált időjárás újszerű kihívások elé állít mindenkit. A magyar mezőgazdaság az egyre korszerűbb gépparkjával, a hazai élelmiszeriparban alkalmazott modern technológiákkal ugyanakkor minden váratlan helyzetre választ tud adni, az elmúlt tíz évben is újabb rekordokat mutatott fel, a koronavírus-járvány idején is talpon maradt, bebizonyította, hogy ütésálló.
Nagy István kitért arra is, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program forrásaiból valósult meg Keszthelyen egy olyan kezdeményezés, amelynek látogatói végigkövethetik a gabona útját a vetéstől a kenyérsütésig.
A malomjátszó ugyanis a gabonatermesztés, a gabonatárolás, az őrlés minden egyes fázisát bemutatja.
A Festetics Közösségi Tér újonnan kialakított tárlata a lisztfeldolgozás, a tésztakészítés, a kenyér- és a kalácssütés eszközeit, módszereit tárja az érdeklődők elé, akik elsajátíthatják az őrlés, a dagasztás, a sütés folyamatait.
Az agrárminiszter hozzátette: tavaly tavasszal az egész társadalom megmutatta, hogy mit is jelent az önellátás, miután a járvány kitörése miatt sokan maguk kezdtek el otthon kenyeret sütni, ez az elmúlt időszak egyik nagy-nagy csodája.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, hogy az 1896-ban az akkori földművelésügyi miniszter által létrehozott fővárosi mezőgazdasági múzeum ma is a hagyományok őrzője. Nemcsak a Vajdahunyadvárban, de Tápiószelén, Lajosmizsén, Cecén is bemutatóhelyeket tart fent és fejleszt, és igazi gyöngyszemnek számít a keszthelyi majormúzeum is, amely jövőre lesz ötvenéves.
Fotók: MTI/Varga György
