A nemrég átadott balatonfüredi Esterházy-kastély állandó kiállítása a reformkor ragyogó társasági életének megidézése mellett mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ történetét.

A kastély restaurált fogadóterme. Kép forrása: Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.
A kastély restaurált fogadóterme. Kép forrása: Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.

Több mint kétszáz évvel ezelőtt Gróf Esterházy Kázmér építtette Pauly Mihály építőmester tervei alapján késő barokk stílusban a füredi Gyógy tér szomszédságában álló Esterházy-nyaralókastélyt. A műemlék az államosítás éveiben üdülő volt, a rendszerváltás után üresen állt, ezalatt indult igazán pusztulásnak és a helybeliek számra is mint valamiféle bevehetetlen, félig-meddig ismeretlen vár létezett az előkelő kúria.

A város önkormányzata, mely elkötelezett a reformkori ingatlanok helyreállításában, nagyjából hét éve szerezte meg egy ingatlancserével, majd pályázati forrásból felújította. Idén nyáron először látogatható a benne felépült, a település történetét, kiemelten pedig a gyógyászatát és a társasági életét bemutató állandó tárlat, de a tervek szerint kulturális közösségi események is szerveződnek majd benne, és lesznek időszakos kiállítások is.

A nyaralástörténeti kiállítás a városban és környékén feltörő forrásvizekre fejlesztett gyógyászatra koncentrál, de megismerjük általa a balatoni fürdőzés történetét is, amely eleinte korántsem volt olyan bevett dolog, mint amilyenné a 19. századra vált. A tárlatot és a műemlék fejlesztési koncepciót a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. készítette.

A természeti kincsek felfedezése mentén színes képet kapunk a korabeli szórakozási módokról, a régiek turizmushoz való viszonyáról, a fürdővendégekről és a fürdőigazgatók személyéről is. A hajdan Balatonfüreden gyógyító orvosok és fürdőigazgatók korabeli beszámolói, Krúdy Gyula írásai vagy akár az Anna-bál vendégeinek naplói adták az alapot a kurátori feltáró munkához.

A felújítás során értékes falfestményre bukkantak az úgynevezett sala terranában, amely a korabeli kastélyok tipikus hűsölőterme volt. Egész szobát beborító növényornamentikáról van szó, amely a kutatások szerint egyidős lehet az épülettel. A faliképek készítője a Dürer által is használt mintakönyvek felhasználásával, egzotikus növényekkel, pálmákkal, mangófákkal egy „fantáziakertet” alkotott. A sala terrana mellett lévő, szintén festett térben egy női portrét is feltártak a restaurátorok, amely feltételezhetően a kastélyt építtető Esterházy Kázmér feleségének a képmása.

Bár az évszázadok alatt a kastély alapterülete nem változott, nyomon követhető, hogy századonként új emeletet kapott a ház, az átépítésekkor pedig homlokzatainak stílusa a korízlésnek megfelelően átalakult. Mai neobarokk jellegét a múlt század negyvenes éveinek átalakításával érte el néhány évvel a diktatúra államosítása előtt.