A Louvre annyira biztos volt abban, hogy kérésének megfelelően a görög nemzeti régészeti múzeum engedélyezi az előkelő ókori ifjút (epheboszt) ábrázoló bronzalkotás utazását, hogy már a kiállítás bejelentésekor, tavaly júniusban hírül adta, hogy a remekmű ott lesz a Praxitelész-ünnepen. A legfőbb görög régészeti hatóság, az Antikvitások Tanácsa (KASZ) januárban azonban úgy döntött, hogy tekintettel a szobor rendkívüli értékére és sérülékenységére, nem változtat az eddigi szabályon, amelynek értelmében az soha nem hagyhatja el a múzeumot. A görög fél egy másik, a Louvre által a kiállításra várt antik szobrocska kölcsönzését is visszautasította, hasonló okokból.
A párizsi múzeum csalódása érthető. A Maratoni fiú megszerzése reményében ugyanis hozzájárult Athén kéréséhez, hogy ne kérje ki a márciusban nyíló kiállításra a jelenleg a clevelandi múzeumban őrzött Gyíkölő Apolló című ókori szobrot. Ennek párizsi útját azért ellenezte a KASZ, mert feltételezi, hogy a gyíkölő istent eredetileg Görögországból csempészték Kanadába.
A Louvre csütörtökön "határozott megdöbbenésének" adott hangot a visszautasítás miatt, tekintettel arra, hogy - áll a közleményében - Athén már 2005 óta ismerte a kiállításra elkért művek listáját és már két ízben is "szóbeli hozzájárulását" adta. Csütörtökön este megszólalt maga Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter is, aki "igencsak sajnálatosnak" minősítette az elutasítást, sőt görög kollégáját, Georgiosz Vulgarakiszt felszólította, jelezze neki, "véglegesnek tekinti-e a döntést". Athén álláspontja szerint viszont Párizsnak tudnia kellett, hogy a szobor utazásáról csak a KASZ dönthet, és azt is, hogy a vitatott ephebosz az "elmozdíthatatlan" remekművek listáján szerepel.
A vita a megfigyelők szerint összefügg azzal, hogy Athén az utóbbi években erős kampányt indított külföldre került ókori művészeti kincseinek visszaszerzéséért. A legközismertebb az athéni Parthenon Londonban, a British Museumban látható frízeinek visszaszolgáltatására vonatkozó igénye. London hallani sem akar arról, hogy megváljon tőlük, Athén pedig arról, hogy feladja ezt a célját: legutóbb január 30-án az Akropolisz tövében 2500 görög iskolás formált élőláncot, hogy alátámassza az athéni igényt. Nagyobb sikerrel jártak a görögök a Los Angeles-i Getty múzeumnál, amely Athén követelésére nemrég visszaadott négy olyan remekművet, amelyet árveréseken vásárolt - ezek a görögök szerint csempészek útján jutottak külföldre.
Athén az ügyben azt is hangsúlyozza, hogy a Louvre március 23-án nyíló ókori parádéjára több más remekművet kikölcsönöztek a görög múzeumok, a Praxitelész kiállítás így is sikeres lesz. Sok megfigyelő pedig egyenesen úgy véli, hogy a hiányzó ifjúról kibontakozott polémia még több látogatót vonz majd a Louvre-ba, mint ha a Maratoni fiú "személyesen" is ott lenne a kiállításon.
(Múlt-kor/MTI)
