A kiállítás a nemesmásolatok mellett a versek eredeti kéziratát, legfontosabb kiadásait, illetve azok történetét, utóéletét mutatja be. A kiállításhoz kapcsolódva az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja (DBK) elkészítette a művek digitális szövegkiadásait, amelyek itt érhetők el. Az oldal a kéziratok digitális másolatai mellett a források átiratait is közli, azokat jegyzeteli és annotálja, valamint a teljes szöveget kereshetővé teszi. A dHUpla gyűjteményeiben az egyes objektumok különböző szempontok szerint szűrhetők és leválogathatók, a gyűjtemények leírásában pedig a felhasználó tovább tájékozódhat a digitális szövegkiadás hátteréről, mikéntjéről, valamint kapcsolódó tartalmak között is böngészhet. Az oldalon a digitális szövegkiadások mellet kreatív tartalmak is találhatók, amelyek elsősorban a kiadások adataiból készült adatvizualizációk, interaktív felületek formájában teszik könnyebben, illetve egyéb szempontokból értelmezhetővé a közzétett anyagokat.
A Vershaza szövegeinek közlései a betűhű átírást követik, és többféle nézetben olvashatók a kéziratképpel párhuzamosan. A gyűjteményleírásban és az előszóban számos érdekes kapcsolódó tartalommal találkozhatnak az olvasók, többek között a Himnusz különböző megzenésítéseinek hanganyagával.
Az OSZK március 15-én nyílt nap keretében várja az érdeklődőket, amikor több esemény mellett a dHUpla-szövegkiadásokat egy erre kijelölt számítógépen tanulmányozhatják az érdeklődők. E mellett természetesen megtekinthetik magukat a korpuszokat is, a Himnusz és a Szózat nemesmásolatait, valamint a Nemzeti dal eredeti kéziratát. A látogatók megismerhetik a könyvtár raktárát, kultúrtörténeti érdekességeket hallhatnak az épületbejáráson, különgyűjteményi vezetéseken vehetnek részt. Kipróbálhatják a muzeális dokumentumok digitalizálását, kézműveskedhetnek, valamint óriáskirakókkal játszhatnak.
Nyitókép: metszet a Nemzeti dal Kálózdi János-féle megzenésítésének kottacímlapjáról, mely a Pesti Divatlap mellékleteként 1848. április 22-én jelent meg, és a tévhit elterjedésében közrejátszhatott, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalta költeményét. Forrás: OSZK/Színháztörténeti és Zeneműtár
