Szaffitól Szélestenyerű Fejenagyig: 13 színházi előadás forradalomhoz
Színházi ajánlónkban szerte az országból olyan előadásokat ajánlunk, amelyek által méltóan emlékezhetünk az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcra – nem csupán március 15-én.
Barátomhoz
A lehetetlent kísérti a vállalkozás: színpadi produkció készítését egy levelezésből, ez esetben Arany János és Petőfi Sándor levelezéséből. A végeredmény egy verses és zenés, bensőséges és humoros párbeszéd, amelyben megjelenik magánélet, politika, pénz, közélet és – stílszerűen – a költészet megreformálásának nagyratörő víziói.
Egy magyar nábob
Jókai Mór regényének a reformkor ad kulisszát, a szerelmi szálat sem nélkülöző történelmi tabló főbb szereplőit valós személyekről mintázta. A főszereplő, Kárpáthy János (modellje Wenckheim József Antal volt) a régi magyar nemességet képviseli, aki a társadalmi osztályához tartozó negatív sztereotípiáktól megtisztul, és olyan példaképpé válik, mint a korszellemet és a hazafiasságot megszemélyesítő István gróf és Miklós báró, akiket Széchenyi és Wesselényi ihletett.
A helység kalapácsa
Petőfi Sándor 1844-es műve alighanem rekordernek számított a maga korában: augusztustól októberig, azaz néhány hét alatt jutott el az ötlettől a kiadásig. Ez volt a költő első nyomtatásban megjelent műve, a vígeposz a magyar romantika kedvelt műfajának tökéletes stílusparódiáját adja. Kocsmától templomig, szerelemtől verekedésig feszülnek az ellentétek és érik egymást a túlzások. Tökéletes alapanyag arra, hogy egyszemélyes és teljes társulatos, prózában elmesélt és zenés kísérettel produkció készüljön belőle, amelyet az előadók egy életen át játszhatnak.
A hóhér kötele
Petőfi Sándor egyetlen, igen sötét hangulatú regénye először 1846-ban jelent meg. Egyik hőse Andorlaki Máté, akiről épp az esküvő napján árulja el a féltékeny barát, Ternyei Boldizsár, hogy szeretőjétől gyereke született. A lakodalmat mégis megtartják: a gazdag és szerelmes Ternyei veszi el a megszégyenült Rózát. Azonban a fiatal nő bánatában öngyilkos lesz, ami elindítja a bosszúspirált, amelyben a két férfi egymás iránti gyűlölete egyre magasabb lángra kap, ám a kettejük közötti leszámolásban kizárólag ártatlan családtagok lesznek az áldozatok.
János vitéz
A főhős juhászbojtárnak a szerelmet és a felemelkedést nem adják ingyen, próbák hosszú sorát kell kiállnia, míg Kukorica Jancsiból János vitéz, majd Tündérország királya lesz, ahol elnyerheti Iluskája kezét. Petőfi Sándor 1844-es elbeszélő költeményében a falu valósága keveredik népmesei motívumokkal és kitalált lényekkel, ráadásul a címszereplő alakjában igazi eszményképet alkot, így aztán remek lehetőséget kínál arra, hogy kisebbeknek és nagyobbaknak szóló előadások is készülhessenek belőle.
A kőszívű ember fiai
Három fiú és a haza sorsa egy végrendelet és a történelem árnyékában, azaz családtörténetbe ágyazott nemzeti sorskérdések a Baradlay família, apa, anya és a három fiú válasz(tás)ain keresztül tematizálva – Jókai Mór 1869-es regényének az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlás eseményei adnak térben és időben is kiterjedt hátteret. Természetesen ehhez is volt a valóságból vett inspirációja, nem kevés saját élménye. A nagyszabás, a fordulatok, a plasztikus karakterek, az emberi és hazafias értelemben is magasztos erények tökéletes prózai és zenés színpadi alapanyagot kínálnak, amellyel többen is élnek.
Szaffi
A 18. század, a törököket váltó osztrák uralom csak „fedősztori”, Jókai ebben a regényében is 1848–1849-et dolgozza fel, ezúttal azt, mi várt a hazatérő emigránsokra. A bácskai földesúr fiából a cigányok bárója lesz, és megtalálja az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán. Röviden ennyi a maga korában is népszerű A cigánybáró című 1885-ös Jókai-kisregény története, amelyet a Strauss-operett tett még ismertebbé, Dargay Attila Szaffi című rajzfilmje új olvasókat szerzett neki, a musical által a 21. században is tovább él a mese.
A tizenötödik
A musical Kazinczy Lajosról, Kazinczy Ferenc legkisebb fiáról szól, aki szerelmes, bohém, szegény és céltalan ifjúból 1848–1849-ben honvédtiszt, sőt egy napra a Magyar Honvédség utolsó főparancsnoka lett. A szabadságharc leverése után ő is az aradi várban lett Haynau foglya. A történelmi tényekre épülő, de fiktív elemeket, valamint Petőfi-, Kazinczy-, Csokonai- és Tompa-verseket is tartalmazó darab az ítéletre várakozás pillanatát ragadja meg.
