A játszó színészek (Bakota Árpád, Kránicz Richárd és Mercs János) segítségével nemcsak a város kulturális és történeti hagyományairól, a szárazkapus polgári házak különlegességéről kapunk képet Térey finom humorral vegyes, tárgyilagos stílusában, hanem a családi kötelékekről, az író ifjúkori személyiségéről is.
Térey befejezetlenségében is csodálatos emlékiratában állított emléket a városnak, Szabó Magda szinte az egész életművében. A nemrég elkészült Ajtónyitogató című irodalmi séta Szabó Magda Debrecenjét láttatja a Déri Múzeum Munkácsy-trilógiájáról iskolai dolgozatot író gyerek képétől egészen a szülőháza romjain kesergő befutott íróig. Szabó Magda már budapesti íróként lett világhírű, mégis szülővárosába, Debrecenbe kell mennünk, ha igazán érteni szeretnénk a műveit és őt magát.
Miként törhet fel az elképesztő fantázia a kálvinista szigorból? Miféle energiákat ad a rázós 20. századi élethez két, soha ki nem teljesedő szülő szeretete és a szülőföldbe gyökerezettség? „Idegenvezetőként Szabó Magda tökéletes Debrecenben” − fogalmazott az Ajtónyitogató rendezője, a Katona József színház művésze, Kiss Eszter. „Ha nem is vagyunk debreceniek, esetleg külföldről érkezünk a cívis városba, akkor is megértjük Szabó Magda Debrecenjét, mert pontosan értjük a szempontjait, és mert nagyon erősen tükrözi a várost. Megfűszerezi az idetartozása, az ad neki komoly értelmet.”
Szabó Magdát Ráckevei Anna és Hajdu Imelda keltik életre. Ráckevei Annát épp Debrecenbe szerződése idején kérték fel a Régimódi történet felolvasására. „Idejöttem színészként, és megtaláltam a Debrecen-univerzumot: az utcákat, neveket, helyszíneket, épületeket, neveket, kapukat. Szabó Magda jellemző módon fogja meg a debreceniséget, és ha ez a Debrecen már nem is az a Debrecen, őrzi azt a lelkiséget, amit szavakba öntve képes volt örök érvényűvé tenni.”
Az Ajtónyitogató március 12-én szombaton 14.30-tól, március 13-án vasárnap 10.30-tól és 14.30-tól, míg 14-én hétfőn 10.30-tól indul a Déri Múzeumtól.
