(MTI) - A fejlesztési törekvésekkel összhangban álló kulturális stratégia kialakítása halaszthatatlan feladat, kidolgozásánál hangsúlyosan kell érvényesíteni a környezeti örökség szempontjait - olvasható a múlt héten, Balassagyarmaton rendezett XXIII. Országos Műemléki Konferencia zárónyilatkozatában.
Varga Kálmán, a KÖH budavári épületében tartott sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson megállapították, hogy az elmúlt években a megszorítások ellenére sikerült megerősíteni a műemlékvédelem intézményeit.
Az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján "feketén-fehéren kimutatható", hogy az épített örökség védelme, megújítása a nagyobb léptékű társadalmi fejlesztései programok keretében lehet eredményes. Az országos műemléki konferencián, amely évtizedek óta mindig a szakma jelentős állomása, ezért fogadták el már ebben a korai, tervezési stádiumban az épített örökség szempontját hangsúlyozó állásfoglalást - fejtette ki a KÖH elnöke.
Úgy fogalmazott: a II. Nemzeti Fejlesztési Terv szinte minden területén, az országos és a regionális koncepciókban "mindenütt ott van" a védendő örökség, az építészeti környezethez tartozó elemek sokasága.
Varga Kálmán szerdán bemutatta a Mustra 2004 című kiadványt, amely mintegy leltárszerűen rögzíti a tavalyi örökségvédelmi eredményeket. A hivatal első ízben adott ki dokumentumokkal és fotókkal "megvilágított" albumot a témában, egyebek között épületek, kertek, műtárgyak megmentéséről, új védési eljárásokról, kutatási eredményekről, helyreállításokról.
A XXIII. Országos Műemléki Konferencia zárónyilatkozata
Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában
Balassagyarmat, 2005. augusztus 24-27.
Az évtizedes hagyományokkal rendelkező országos konferencia (műemlékvédelmi, önkormányzati és építésügyi szakemberek, szakmai és civil szervezetek képviselői) ezúttal a fejlesztések és az épített örökség védelmének kapcsolatrendszerét állította a tanácskozás középpontjába. Nagy hangsúlyt kaptak ezen belül az előkészítés alatt álló II. Nemzeti Fejlesztési Tervet megalapozó országos és regionális koncepciókkal, különös tekintettel a műemlékekben rejlő fejlesztési-gazdasági potenciálra.
Az ország jövőjét döntően meghatározó fejlesztési koncepciók, tervek-programok és örökségünk megőrzésének kapcsolatrendszerét, összefüggéseit illetően a konferencia résztvevőinek álláspontja a következő:
1. Az épített és a természeti értékeket magába foglaló környezeti örökség Magyarország kiemelkedő jelentőségű, a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepre hivatott fejlesztési erőforrása, amely egyaránt szolgálja az életminőség javítását, a létesítményi infrastruktúra és a turisztikai vonzerő fejlesztését, új munkahelyek teremtését. Ezért
a. a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben éppúgy, mint az OFK-ban, az OTK-ban, valamint az ezekre épülő regionális, kistérségi és helyi fejlesztési programokban kiemelt módon kell kezelni a környezeti örökség megőrzését, rehabilitációját. Meg kell teremteni az ezzel kapcsolatos projektek nevesített és közvetlen támogatásának lehetőségét;
b. a fejlesztések minden esetben részesítsék előnyben a meglévő történeti ingatlanvagyont; továbbá
c. a fejlesztési koncepciók és a regionális tervek vegyék figyelembe, hogy a műemlékek helyreállítása során megóvandó rejtett értékek válhatnak ismertté, ezért tegyék lehetővé, hogy az örökségi értékekre épülő fejlesztési programok két ütemben (kutatás-előkészítés-tervezés, illetve kivitelezés-restaurálás) valósulhassanak meg.
2. Az örökségi értékek megőrzésének, bemutatásának, hasznosításának, a helyi értékekre épülő és tartósan vonzó fejlesztéseknek egyetlen lehetséges útja az értékőrzés és a fejlesztés eszközeinek és céljainak integrálása, összhangja. Hosszú távú, fenntartható fejlesztések garanciája az értékek megőrzésére alapozott fejlesztés, amely a közösségek érdekeit, az életminőség javítását szolgálja.
3. Az örökségi értékeket figyelembe vevő integrált szemléletű fejlesztések megvalósításához, fenntartásához és üzemeltetéséhez elengedhetetlen feltétel az egyértelmű jogi, szakmai és pénzügyi szabályozás, az értékmegőrzést ösztönző támogatási és adórendszer kialakítása.
4. A fejlesztési törekvésekkel összhangban álló kulturális stratégia kialakítása halaszthatatlan feladat, kidolgozásánál hangsúlyosan kell érvényesíteni a környezeti örökség szempontjait. Ennek keretében szükséges a pályázatok mellett a hatékonyságot növelő közvetlen finanszírozás lehetőségét is megvizsgálni.
5. A hosszú távú, fenntartható fejlesztésre vonatkozó koncepciók és a regionális tervek megvalósítása és az örökségi értékek megőrzése egyaránt megkívánja a jelenleginél sokkal szélesebb körű és aktívabb társadalmi részvételt. Ennek érdekében a szakmai állami szervezetek, intézmények feladata, hogy
a. segítsék a helyi döntéshozókat metodikai javaslatokkal, útmutatókkal, jó példák, eredményes programok ismertetésével;
b. folyamatosan és időben tájékoztassák az érintett közösségeket, szakmai és civil szervezeteket a lehetőségekről és tervekről, vonják be őket a döntések előkészítésébe és a megvalósításába;
c. nyújtsanak segítséget a pályázatok szakmai előkészítésében;
d. kezdeményezzék közérthető, és mindenki számára hozzáférhető pályázati rendszer kialakítását, és vegyenek részt annak megvalósításában;
e. kezdeményezzék és támogassák szakmai tanácsadó testületek létrehozását;
f. segítsék elő és támogassák az örökségi értékek megőrzését (helyreállítását - fenntartását) és fejlesztését szolgáló oktatást, képzést.
A fejlesztésért és az örökségi értékek megőrzéséért felelős szakemberek közös feladata és felelőssége, hogy együttműködésükkel, az összhang megteremtésével járuljanak hozzá Magyarország fenntartható fejlesztéséhez, az európai uniós tagság által megnyíló pénzügyi források hatékony és eredményes felhasználásához.
Balassagyarmat, 2005. augusztus 27.
a XXIII. OMK résztvevői
